2013. 02. 10., vasárnap, 16:10
Honnan ered a neve? A 176 m magas domb a monda szerinti hét domb egyike. A XX. század előtt a nevet legtöbbször rövid o-val írták. Ez a szó ma egybevág a roma ’cigány’ megnevezéssel, de semmiképpen sem kapcsolható össze. Király Lajos Tanár Úr írása.
Róma-hegy. A 176 m magas domb a monda szerinti hét domb egyike, amelyet a Wikipédia a következőképpen említ: „A város, az ókori Rómához hasonlóan, hét dombra épült, név szerint: Kecel, Körtönyés, Gurgyesz, Iszák, Kapos, Róma és Ivánfa.”(Természetesen ez csak egy lokálpatrióta hevületből eredő, idegenforgalmi vonzerőt kínáló, a 20. sz. második felében kitalált monda.)
Más helytörténészek is felfigyeltek arra, hogy a XX. század előtt ezt a nevet legtöbbször rövid o-val írták. Pesty Frigyes adatközlője, a gyűjtés aláírója Szigethy János városbíró, aki egyébként nem takarékoskodott az ékezetekkel, a következőket írta: „Kiss és Nagyroma nevének eredete bizonytalan… Romának délfelé elnyúló vonalába jön…” Az 1852. évi Croquis térképen is Roma szerepel. Ez a szó ma egybevág a roma ’cigány’ megnevezéssel, de semmiképpen sem kapcsolható össze, hiszen a roma szó a 20. sz. második felében terjedt el, korábban minden cigányok lakta helyet a cigány szóval jelöltek meg.
Deák Varga Dénes magyarázata (Somogyi Honismeret 2001/2:14), miszerint az Árpád-kori Amak [Homok] falu névmaradványa lenne, hangtörténeti okokból nem fogadható el: „Tudván, hogy a földrajzi nevek az évszázadok során jelentős torzulásokon mehettek át, nem túl nagy merészség megkockáztatni, hogy a Homok név utolsó »k« hangzója lekopott, az első »H« hangzó pedig a keményebb R hangra váltott.”(i. h. 14) A magyar nyelvtörténet nem ismer ilyenféle hangváltozásokra példát, általában szabályos hangfejlődések történtek, természetesen nem kizárva a térképező mérnökök elhallásából eredő torzulásokat. De itt nem erről van szó.
Lévai József: Honnan kapta nevét a Róma-hegy? c. írásában (Somogyi Honismeret 2004/2: 5-7) már közelebb visz bennünket a megoldáshoz. Ő egy Ruma nevű, szerinte besenyő eredetű falut gondol erre a helyre, amelyet Nagy Iván: Magyarország családai címerekkel és nemzedekrend táblákkal c. munkájából idéz a következőképpen: „1475-ben Mátyás király Mérey Jánosnak Somogy megyei Mére Tholka (Tókaj), Ruma (vagyis Róma!), Sulya (vagyis Surján, ma Sántos) helységekre új királyi adományt ád.” „Ezek a helységek tehát besenyő eredetű falvak voltak, köztük Ruma is, ami igazoltan besenyő női név: így: Rumma.” (Lévai i. h. 7.) Sajnos, Lévai József nem végzett további kutatást a Ruma név előfordulása tekintetében. A Róma-hegyi nagy kőről szóló 19. századi monda – Lévai szerint – a honfoglaláskori besenyő lakosok pogány áldozóhelyének emléke. A Rumma változat említése okozza a legnagyobb kétséget a néveredet elfogadásához. Az egyik probléma az, hogy női névről akkoriban nem neveztek el települést, a másik pedig hangtörténeti kifogás: a hosszú magánhangzós változatnak meg kellett volna maradnia.
Marad a környék többi községére is jellemző megoldás: A Roma helynév is puszta személynévből ered (akárcsak a Kecel, Juta, Iván+falva stb.), az itteni föld, település első birtokosát nevezték így. Rómával annyi kapcsolata van, hogy a lat. Romanus > Román > Roma személynév viselőjéről van szó. A Roma becézőnévi formát Kázmér Miklós: Régi magyar családnevek szótára 1479-ből, 1499-ből, 1720-ból stb. adatolja. Valószínűleg a 19. sz. közepén lett a Roma változatból, főleg a városi értelmiség nyelvén Róma, addigra a Roma névforma elavult. Később ehhez még hozzájárult, hogy ide, egy XVIII. századi földszintes vályogépület helyére, 1868-ban Gundy György operaénekes villát épített (Róma villa). (Részletesebben L. Balogh Krisztina – Nagy Zoltán: Kaposvár 300. Emelt fejjel – nyitott szemmel. Kaposvár, 2013. 60, 106).
