2012. 05. 16., szerda, 18:45
Nepomuki szobráról a régi kaposváriak mesélték, hogy a 19. század elején az eredetileg festetlen szobrot az éj leple alatt valaki befestette. Csak hatvan év múlva jelentkezett egy Kaposi Illés nevű személy, aki versbe szedve vallotta be tettét.
Nepomuki a cseh királyné gyóntatója volt, Vencel király azért vettette a Moldvába, mert nem árulta el neki a gyónási titkot. Mártírsága körülményeivel összefüggésben a vízen járók, a hajósok, halászok és a vízimolnárok védőszentje. Kultusza hazánkban is igen jelentős volt, a népi jámborság egyik legkedveltebb szentjének számított, sokfelé szinte a falusi közösség tagjának tekintették.
Szobra általában a folyók, patakok hídján, vagy annak közelében áll, az arra járók gyakran megszólítják, nemritkán becézik is (pl. Jánoska, Neszepuszi János, Somogyban Pamuki Jánosnak is mondják). Megyénkben is több templom, szőlőhegyi kápolna névadója (Kisberki, Mesztegnyő, Öreglak, Szólád, Vízvár), nevezetesek a Nepomuki Szent János-napi búcsúk.
Jánoska kaposvári szobráról a régi kaposváriak mesélték, hogy a 19. század elején az eredetileg festetlen szobrot az éj leple alatt valaki befestette. Hiába keresték a tettest, nem találták meg. Csak hatvan év múlva jelentkezett egy Kaposi Illés nevű személy, aki versbe szedve vallotta be tettét. Kaposi már a fővárosban élt, felajánlotta a szobor kijavítását is, de az akkori bíró az egykori éjszakai piktor felajánlását nem fogadta el.
A somogyi földrajzinév-gyűjtés tanúsága szerint mintegy húsz szobor emlékeztet rá, ezek nagy részét az elmúlt években szépen felújították.
| Nepomuki János élete: |
|
Nepomuki János valamikor 1340 és 1350 között született, a csehországi Pomuk (ma: Nepomuk) városkában, Pilsen közelében, német-cseh ősökkel rendelkező szülők gyermekeként. 1369-ben császári jegyző lett a prágai érseki kancellárián. 1380-ban szentelték pappá. Ezután jogot tanult Prágában, majd a páduai egyetemen. Itt lett 1387-ben az egyházjog doktora. 1389-ben Johann von Jenstein prágai érsek kinevezte általános helynökévé. Ezekben az években nagyon feszült volt a viszony a prágai érsek és az uralkodó, IV. Vencel cseh és német-római király között. 1392-ben az érsek panaszlevelet adott át a királynak, amiben sérelmezte az egyház és a klérus elnyomását, és sürgette a helyzet jogi tisztázását.
János holttestét az érsek a prágai Szent Vitus-székesegyházban helyeztette örök nyugalomra. Vértanúságának a híre hamar elterjedt, de szentté avatására csak évszázadokkal később került sor. XIII. Benedek pápa 1729-ben a szentek sorába iktatta. Emléknapja: május 16. |
| Forrás: hu.wikipedia.org |
