2012. 03. 21., szerda, 13:30
Gyerekzsivajtól volt hangos a háttér, amikor beszéltünk, mivel otthonában sikerült – telefonon keresztül – elérnem napjaink egyik legismertebb musical-énekesét, Dolhai Attilát.
Koncertturnéjának egyik állomásaként Kaposváron lép fel a Szivárvány Kultúrpalotában. A „Forró Vér” című műsorban a Gipsyland zenekarral és Peller Anna színésznővel együtt fergeteges hangulatot készülnek a színpadra varázsolni. Hogyan jött össze ez a csapat?
A Cigányszerelem bemutatója volt az operettszínházban, annak kapcsán jött az ötlet, hogy mi lenne, ha egy kicsit népszerűsítenénk az operett műfajt, még ha nem is teljesen az eredeti formájában, hanem feldolgozásban. Így találtunk egymásra a Gipsyland nevű zenekarral, amelyik egy négytagú formáció: Lakatos Gyula - zongora, Duka László - hegedű, Orbán György - gitár, Radics József - bőgő. Az első ötlet az volt, hogy a Cigányszerelem bemutatójára készítsünk egy lemezt, amelyen négy dal szerepel: a Lehár-operettből ismert Vad cigánylegény vagyok feldolgozása, két saját szerzemény, a Rád talál a boldogság és a Sorsaink, valamint a Szentivánéji álomból Lysander szólója, a Puccos taliga. Mikor ez elkészült, úgy gondoltuk, hogy hú, de jól sikerült, ha már ilyen jól összejöttünk, mi lenne, ha csinálnánk egy olyan egyestés produkciót, ahol megkeverjük a műfajokat, musical jazzt, swinget, s amit végig lehet vinni az országban. Így jött össze egy másfél órás műsor, ahol Peller Anna a vendégünk. Ő pont beleillik a képbe, hiszen egy nagyon temperamentumos nő és előadó. A műsor zenei világa a ’20-as, ’30-as éveket idézi, kicsit dzsesszesebben, kicsit szvingesebben szólaltatjuk meg a már ismert dalokat is.
Önök már úgy működnek együtt, mint egy zenekar, próbákkal, koncertekkel, CD-vel.
Amiket eddig elmondtam, azok voltak a kiindulópontjai a koncertnek. A turnénak ez már a sokadik állomása. Van egy nagy varázsa az előadásnak, az, hogy élő muzsika szól. Vannak zenészek, négyen is, akik mind nagyon virtuózok a saját hangszerükön. Az élőzenének megvan az a varázsa, hogy a pillanat ott az előadáson születik meg. Van egy összekacsintás és másképpen megyünk tovább, tehát egyik este sem olyan, mint a másik. De kétségtelen, hogy most már egy összeszokott előadásról van szó. Ezt megelőzte jó néhány próba, a dalok jöttek-mentek, volt, ami nem tetszett, kerestünk helyette mást. Most már azt tudom mondani, hogy valóban nagyszerű műsor jött létre, amivel elindultunk erre a turnéra. Eddig már több helyen is nagy sikert arattunk, remélem, hogy Kaposváron is hasonló fogadtatása lesz a műsornak.
Hogyan lehet összeegyeztetni a színpadi előadásokat és a turnét?
Ez egy másik kérdés, már a menedzsment dolga. Nyilvánvalóan van olyan, hogy a színházban játszom minden este, de vannak olyan hetek vagy napok, amikor nem dolgozom a színházban. Akkor az előbb említett turnénak az állomásaira igyekszem éppen. Ez egy tízegynéhány állomásos turné, aminek még nem tartunk a közepénél, úgyhogy van egyfajta izgalom, hogy bírjam szusszal a végéig, de még nagyon nagy a lendület. Akik a koncertre eljönnek, hallhatják majd, hogy nem fogjuk meghazudtolni önmagunkat, ezen az estén meglepetés is lesz!
Hány saját CD-je jelent meg eddig?
Nem tudom ezt így most megmondani. Van sok közös munkám, ahol másokkal együtt énekelek, vannak élő felvételek, pl. a Miklósa Erikával és van saját CD-m is, három. Bocsánat, most már négy, ezek között a legújabb a négydalos, a Gipsylandes. A lemez egy magazin mellékleteként volt kapható az újságárusoknál, s közel húszezer darab fogyott el belőle.
Melyik zenei stílust érzi magához a legközelebb?
Nehéz kérdés, mert pont az az egyik jellemzője a tevékenységemnek, hogy próbálok minél több stílusban megmutatkozni. Ennek egyrészt van egy művészi oka, másrészt én azt szeretem, ha változatos a műsor. Például a musicalek után, közben, a saját populáris dalok, saját zenék megjelentetése is egy ilyen vágy volt, utána az operettben való részvétel is, és egy ilyen kirándulást jelentenek a dzsesszes, szvinges dalok a Gipsylanddel. Mindez meglepetés a közönségnek, annak a közönségnek, aki szereti, amit én csinálok. A musical áll az elsődleges helyen, abban érzem leginkább otthon magam, az összes többi „kirándulás” remélhetőleg megerősíti az én tevékenységemet a közönség szemében is.
Milyen célok foglalkoztatják, amelyeket meg lehet osztani az olvasókkal?
Megint csak egy műfaji váltás, ami előttem áll, ami nagyon nagy feladat is egyben. A Szegedi Szabadtéri Színpadon mutatják be a nyár elején a Parasztbecsület című operát, amelyet Kerényi Miklós Gábor rendez. Meghívást kaptam ennek az operának a férfi főszerepére. Ez egy nagyon nagy vállalkozás a részemről és az énektanárom részéről is. Ugyanis ezek a szakmai lépcsők, amiket én lépegetek, nemcsak az én érdemeim. Az énekmesterem, Bagó Gizella az, aki ezekben a lépésekben segít és bíztat. Nagyon nagy munkában vagyunk, napi énekórákkal készülünk a nyári opera előadásra. Ez az a terv, amit tudhat a közönség, és amit szívesen megosztok. További tervek természetesen vannak más irányba is, de elsősorban most ez az, ami célként nagyon erősen lebeg a szemem előtt. Az a vágyam, és abban reménykedem, hogy ez egyrészt közönségsiker lesz, másrészt bízom benne, hogy szakmailag is megfelelő lesz.
