2012. 03. 19., hétfő, 10:46
Hétfejű Tündér, A Négyszögletű Kerek Erdő – néhány Lázár Ervin meseregény, amelyet nemcsak a gyerekek, hanem a szüleik is élvezettel olvasnak. A nagy mesélőről Komáromi Gabriella irodalomtörténész írt monográfiát, vele beszélgetett Lőrincz Sándor.
A professzorasszonyt, akit a Könyvfesztivál idején a Millenárison, a Napút-évkönyvben, az Írószövetségben és a Kaposvári Egyetemen is köszöntöttek 70. születésnapja alkalmából, a Gyermekkönyvek vonzásában című, ajándék kötettel lepték meg hódolói, tisztelői, tanítványai, hiszen a fiatalabb gyermekirodalmárok mindegyike az ő „iskolájából” indult.
A gyermekirodalom-kutatás kitüntetett helyen van az életében, sokat tett és tesz azért, hogy megkapja megérdemelt helyét a korábban „elfelejtett” irodalom. A Lázár Ervin élete és munkássága című monográfia is szerves része életművének. Honnan az indíttatás?
- Lázár Ervin a magyar irodalom legnagyobb mesemondója volt, talán még Móránál is nagyobb. Nem reméltem, hogy ezt a feladatot én kapom meg, de Vargha Balázs azzal bátorított az Elfelejtett irodalom című könyvem kapcsán, hogy most már megváltottam a belépőjegyemet ahhoz, hogy a legnagyobbakról írjak. Régóta dédelgetett vágyam ez a monográfia, és Lázár Ervinnel Takáts Gyula 95. születésnapján tudathattam: szeretnék könyvet írni róla. Lázár válaszul mosolyogva megölelt. Az Osiris Kiadó vezetője, Gyurgyák János pedig azt mondta, rendben van, de Lázár Ervin özvegye akarja-e.
Vathy Zsuzsa pedig akarta… Ha ő nincs, akkor soha nem születhetett volna meg a monográfia. Zsuzsa is tisztában volt azzal, hogy csak nagy bizalommal lehet megírni ezt a kötetet. Lázár dolgozószobájában kutathattam; sokat jegyzeteltem, másoltam; hat hatalmas mappát dolgoztam fel, tele kéziratokkal. Az volt a célkitűzésem, legalább az életrajzi rész olvasmányos legyen. Az egyik kritikus szerint sikerült egységesítenem az esszéisztikus stílust és a tudományosságot.
Irigylem, hogy a katonaláda kincsei között kutathatott. Relikviák, múlt-töredékek, emlékek tára fogadta, s a már megjelent Napló, amely hű krónikása az életműnek, jóllehet magántörténelemnek is felfogható.
- A katonaláda az egyik dédnagybácsié volt, aki a galíciai fronton halt meg. Először én is szinte szentségtörésnek éreztem, hogy tenyeremben tarthatom a kéziratokat, a leveleket, amelyeket előttem soha, senki nem olvasott. Kezembe vehettem a Masokó köztársaság című novella több változatát, A hétfejű tündér vagy a Dömdödöm kéziratát. Találkozhattam a rácegrespusztaiakkal, a barátokkal, a rokonokkal, az ismerősökkel, a feleségekkel, s beszéltem gyerekeivel is. Örülök, annak is, hogy a jóbarát, a somogyi születésű Király Ernő megőrizte a hozzá írott sorokat.
Hogy élte ezt meg?
- Mindvégig tele voltam szorongással.
Mikkamakka, Bruckner Szigfrid, Ló Szerafin, Berzsián és Dideki, Vacskamati – néhány név a Lázár művekből, amelyekhez kedves történetek köthetők. Berzsián és Vacskamati neve hogy született?
- Niklához kötődik. Fruzsina kislánya így olvasta fel Berzsenyi nevét egy naptárról: Berzsián. Vacskamati pedig a feleség, Vathy Zsuzsa nevéből született; Vacskamantiból szelídült…
„Lázár meséi tulajdonképpen a szeretet mítoszai. Világképének gyökerei az archaikus pusztai kultúrába és a keresztény mitológiába nyúlnak. Életfilozófiájának is a szeretet a központi motívuma” – írja egy helyütt, de idézi Lázárt is, aki azt vallotta: „aki távolodik Istentől, az is közeledik hozzá, csak a hosszabbik utat választotta. Félúton lehetek.” A transzcendens milyen szerepet játszott Lázár Ervin életében?
| Író-olvasó találkozó |
|
Komáromi Gabriellával |
- Fontos volt számára az őszinteség a vallás és a hit terén is. A Bibliát is mindig kritikával olvasta. Hihetetlen vallási türelmét az apai ágtól örökölte. Lázár nyitott volt mindenre, mindenkire, az emberi értékek vonzották. A köztudottan baloldali Bertha Bulcsu és a jobboldali Gyurkovics Tibor is jó barátja volt. Emberi kapcsolatait nem viselték meg politikai nézetek. Temetése összehozta az embereket; ott volt Orbán Viktor, Esterházy Péter, Konrád György, Csurka István. Az első Orbán-kormány idején „kormányközeli, mogorva öregembernek” mondta magát.
Hosszú hónapok kemény munkája után jut idő a pihenésre?
- Nem. Már dolgozom a Janikovszky Éva című köteten, amely egy kismonográfia lesz.
Kíváncsian várjuk!
