2012. 02. 22., szerda, 11:12
A farsangvégi három napnak megvolt a maga hagyományos étrendje. Büssüben például vasárnap mákos és diós kalácsot sütöttek, hétfőn rétest, kedden pedig fánkot.
Húshagyókeddi hiedelmek
Húshagyókedd jeles napnak számít a hiedelmek szempontjából is. Berzencén korán kelt a ház népe, hogy a magnak való vetőkukoricát lemorzsolják. Ezt a madarak nem eszik ki a földből. Ha ezen a napon lustálkodnának, nyáron betegek lesznek. Reggel kenyeret is sütöttek, hogy majd nagyok legyenek a tökök. A bizei asszonyok fánkdagasztáskor a kovászos kezükkel bekenték a gyümölcsfákat, hogy jobban teremjenek.
Mesztegnyőn, Bizén húshagyókedden a szőlő négy sarkát – még rossz időben is – megmetszették, hogy kedvező termés legyen. A régiek szerint ekkor ajánlatos a káposztamagot elvetni, mert ebből tavaszra jó palánta fejlődik. Az ekkor sütött fánkból csipkedni szoktak a tyúkoknak, hogy jól tojjanak. Néhol dologtilalom is társul a farsang utolsó napjához. Az egyik tapsonyi hiedelem szerint, aki húshagyókedden fon, „annak fogát ēviszi az iz, még a gyerökéit is.”
A farsang farkának időjárása a lábodi hagyomány szerint előre mutat a húsvétra: „Ha a farsangi fánkot az utcán eszik, akkor a piros tojást a kályha mellett.”
