2025. 11. 16., vasárnap, 13:54
Egy hajdan tekintélyes földvár emlékei bújnak meg Zselickisfalud erdeiben, ahol ma már csak a sáncok csendes maradványai mesélnek a hely egykori erejéről.
A Zselic szívében megbúvó Zselickisfalud környéke nemcsak festői tájáról ismert, hanem egy középkori földvár elfeledett történetéről is. A vár történetéről a Sefag posztolt a Facebook-oldalán. Ahogy írták, a Ropolyi vár eredetéről több feltételezés is létezik: egyes kutatók szerint a honfoglalást követően, a 10. században épült magyar nemzetségfői központként, mások úgy vélik, hogy egy Rupel nevű német lovag kapta a birtokot Szent István királytól.
Annyi bizonyos, hogy a 13. században már állt, hiszen a közeli patakot ekkoriban “a vár vizének” nevezték. A környék a 12–13. századra fontos birtokközponttá vált, ekkor már templommal és pappal rendelkező falu is működött a területen. A több mint fél kilométer hosszú földvár különlegessége a vörössánc-várakra jellemző építési technika volt.
A birtoklásért évszázadokon át folyt a küzdelem: a Monoszlaiak kihalása után a Rupoliak, majd a Tamásiak, Szerdahelyiek és az Újlakiak kezébe került. A 16. századi török betörések végül jelentéktelenné tették a várat, amely a 18. századra teljesen eltűnt, köveit a helyiek hordták el építkezésekhez.
Ma sűrű erdő borítja a területet, de a sáncok maradványai még láthatók, és a Dél-dunántúli Piros Túra útvonala is érinti. A környéken magasodó Hideg-tető és a csendes zselici táj különleges atmoszférája ma is segít felidézni a vár egykori jelentőségét.
(A kezdőkép illusztráció, mesterséges intelligencia által generált fotó)
