2023. 12. 26., kedd, 21:17
Az Interstellar Technologies (IST) sikeresen végrehajtott egy sor úgynevezett static fire (statikus tűzelési tesztet) a ZERO hordozórakétával.
A ZERO különlegessége, hogy olyan rakétamotor prototípust használ, amelyet szarvasmarhatrágyából nyert, környezetbarát, folyékony biometán hajt. Az Air Water-szel együttműködésben kifejlesztett rakéta kétfokozatú, és a gyártása sem túl drága. A jelenlegi cél a 2025-ös kilövés, a rakéta ezután kisméretű műholdakat juttatna a világűrbe.
A tehénlepény (vagy formálisan szólva: szarvasmarhatrágya) értékesebb, mint eddig gondoltuk volna - habár a mezőgazdasági előnyei eddig sem voltak ismeretlenek ennek az anyagnak, most úgy tűnik, hogy egy kellően nagy adag, akár az űrbe is eljuttathat. Ha pedig beválik - és most úgy tűnik, hogy be fog - akkor menetrendszerűen lesznek szállíthatóak ezen a módon a műholdak az űrbe.
Az IST a környezetbarát rakéta-üzemanyagot a japán székhelyű Air Water céggel közösen fejlesztette ki - az utóbbi vállalat körkörös ellátási láncot vezetett be Hokkaido Tokachi területén, ahol az állati trágyából származó biogázt LBM-vé alakítják. A helyi gazdálkodók kulcsfontosságú szerepet játszanak ebben a folyamatban, a farmon lévő berendezések segítségével a szarvasmarha-trágyát biogázzá alakítják, amelyet aztán az Air Water gyűjt össze és dolgoz fel rakéta-üzemanyaggá. A kezdeményezés nemcsak a környezeti fenntarthatóságot segíti elő, hanem a szarvasmarhák által termelt metán jelentős problémájával is foglalkozik, amely egy erős üvegházhatású gáz, ami hozzájárul a globális felmelegedéshez.
A ZERO rakéta kulcsfontosságú jellemzője ezen kívül a kétfokozatú kialakítása, amely egy csapos injektort tartalmaz - ezt a technológiát a SpaceX is alkalmazza hajtóműveiben. Ez a kialakítás csökkenti az alkatrészek számát, és jelentősen leapasztja a gyártási költségeket is. A sajtóközlemény kiemeli azt is, hogy a csapos injektor ellenőrzött módon juttatja be a hajtóanyagot az égéstérbe, javítva az égés hatékonyságát.
A ZERO hordozórakéta így számos előnnyel bír: költséghatékony, jó az üzemanyag teljesítménye, gyorsan rendelkezésre áll, és minimális a környezetkárosító hatása. A folyékony metán egyébként is egyre népszerűbb az űriparban, a SpaceX Csillaghajóját is ez hajtja.
A mostani teszt tehát jelentős lépés a 2025-re tervezett tényleges kilövés felé - a hosszú távú cél ugyanis egy olyan, környezetbarát rakéta-üzemanyagot használó platform kifejlesztése, amellyel olcsón és rutinszerűen juttathatóak kisméretű műholdak a világűrbe különösen az ázsiai és óceániai régiókban.
