2016. 06. 08., szerda, 10:47
Idén lenne 90 éves Szász Endre. A világhírű művész életének utolsó éveit a somogyi dombok között, a várdai kúrián töltötte, ahol feleségével közösen alkotott. Szászné Hajdú Katalin az emlékév alkalmából több kiállítást is szervez, gondozza a férje hagyatékát, s közben saját művészi álmait is igyekszik megvalósítani.
Szász Endre iparművészeti munkákkal, kristályokkal, szőnyegekkel, bútorokkal és kerámiával is foglalkozott. Mekkora a ma ismert Szász-hagyaték?
Óriási, nem lehet darabszámra meghatározni, a katalogizálás folyamatosan történik. A férjem azonban nem sokat foglakozott a műveivel, nem készített fotókat, nem rendszerezte az alkotásait, így ma nekem és az életművét feldolgozó egyesületnek nincs könnyű dolga, mikor össze szeretné gyűjteni a világ minden táján előforduló hagyatékot. Szász Endrének Japántól elkezdve Kanadán át az északi országokig mindenhol volt kiállítása. Rengeteget dolgozott a férjem, de így sem sikerült minden álmát megvalósítania. Azt szokta mondogatni, ha hatszáz évig élne, akkor sem tudná minden tervét véghez vinni. Hetvenhét évet élhetett közöttünk, így sok álma megvalósulatlan maradt.
Utolsó otthonukban, Várdán, ahol 10 évet éltek együtt, emlékházat rendezett be a férje tiszteletére. Milyen emléktárgyak láthatók a kiállítóhelyen?
A múzeumban a férjem teljes életművéből válogatást kapnak a látogatók, a fiatalkori rézkarcokból és tanulmányokból éppúgy, mint a késői képekből, de iparművészeti munkák, kristályok, szőnyegek és bútorok is láthatók az emlékházban: valamennyi Szász Endre keze munkája. Ezek kevésbé ismertek, mint a képei, a gyűjtők számára azonban nagyon értékesek.
Szász Endre képei híresek voltak arról, hogy gyakran hamísították azokat. Találkozik-e még mindig utánzatokkal?
Gyakran hamísítják a munkáit, időről időre találok ilyen képeket. Húsz évig éltünk együtt, belém ivódott az ő stílusa. Azonnal felismerem a legrafináltabb hamisítványt is. Egy kép volt csupán, amely elgondolkodtatott, amiről nem tudtam azonnal megmondani, hogy eredeti-e. Ez egy általam nem ismert, hiányzó láncszem volt a Szász életműből. A férjem sok pasztelles, figuratív és sok színes, nonfiguratív, szürrealista képet festett. Ez a kép a kettő között volt, olyan stílusban készítve, amely nem volt jellemző rá. Mégis nagyon „Szász Endré”-s volt. Kértem egy kis időt, hogy nézegethessem, barátkozzam vele, és néhány nap után már tudtam, hogy ezt ő festette. Gyorsan meg is vásároltam, nem hagyhattam, hogy másé legyen.
Voltak-e tanítványai, követői a férjének?
Szász Endrének nem volt ideje a tanításra, talán ezért nem voltak tanítványai sem. Ha valaki elhozta hozzá a munkáit, szívesen véleményezte, adott tanácsokat, de a rendszeres tanítás nem fért bele az életébe. Így nincs senki, aki tovább vinné a művészetét, de sokan vannak, akik Szász Endre tanítványának mondják magukat a siker érdekében, olyanok is, akikkel soha nem találkozott.
Említette, hogy maradtak megvalósítatlan álmai a férjének. Ezek közül egyet ön már megvalósított. Olyan ékszerkollekciókat tervez, melyeket Szász Endre motívumok díszítenek.
A férjem nagyon szeretett volna porcelánokat tervezni, olyan hétköznapi tárgyakat, amelyeket az emberek szívesen viselnek vagy díszítik vele az otthonukat. Ezt a vágyát vittem tovább, amikor saját kollekciót terveztem. Valamennyi tipikus Szász Endre motívumokkal és színvilággal készült, csak annyit változtattam, amennyit a mai divat és a mostani kor megkíván, de aki ránéz, rögtön tudja, hogy ez Szász Endre motívum.
Az ékszerek mellett ön képeket is fest. Mennyire hasonlítanak ezek a Szász Endre művekhez?
Egészen más stílusban alkotok, mint a férjem. Virág- és tárgycsendéleteket, portrékat, tájképeket festek – már ha időm engedi – a Szász Endre hagyaték gondozása mellett.
