2023. 12. 17., vasárnap, 19:02
Finn kutatók fejlesztették ki azt az eljárást, amellyel a gyakran csak természetkárosítással termelhető babkávét helyettesítő megoldás született.
A kávétermesztésnek olyan területeken jelentős a földigénye, ahol igen értékes ökoszisztémák élnek, emellett a kávé nagy vízigényű, és sok kézi munkát igényel a termesztése, betakarítása, feldolgozása. Ezeken túl az is világos már vagy 20 éve, hogy a klímaváltozás erősen veszélyezteti a kávétermesztést, mert a legtöbb mai termőterületén túl szárazzá és meleggé válik az éghajlat. Miközben a termesztett kávéval is gondok vannak, a vad őskávé fajták a kihalás szélén állnak.
Európa az egy főre jutó 5 kilónyi nyers kávéval a világ legnagyobb fogyasztója, 2021-ben 3,6 millió tonnát importáltunk, ezért is fontos, hogy megoldást találjunk az egyre növekvő igényekre.
A finn kutatók magából a kávénövényből indultak ki: a sejtek felhasználásával állítanak elő olyan kávésejt-tömeget egy megfelelő tápanyagokat tartalmazó közegben (bioreaktorban), amelyet azután fagyasztva szárítottak ki. Az így liofilizált kávésejt-tömeget meg is kellett pörkölni – ezt többféle erősséggel is elvégezték. A kapott eredmény az őrölt kávéhoz hasonlító szemcsés anyag, amelyből hagyományos módon lehet lefőzni a kávéitalt.
A terméket tesztelték is, legszembetűnőbb különbség az volt, hogy a laborkávéban egyelőre meglehetősen kevés koffein termelődött a valódihoz képest - ez azonban olyan dolog, amelyet biotechnológiai módszerekkel lehet módosítani.
Biztos, hogy még sok kísérletezés kell ahhoz, hogy a valódi kávéval azonos aromavilágot és koffeintartalmat érjenek el, ám a sejttenyészetből készülő kávé elvét kidolgozták a finn szakemberek. Az eljárást nyilvánosságra is hozták, így bármely kutatócsoport nekiállhat a saját módszereivel folytatni a kísérleteket a lehető legfinomabb laborkávé létrehozásáig.
