2026. 03. 08., vasárnap, 13:34
Százezer fölé nőtt tavaly az egészségpénztárakba újonnan belépő tagok száma, ezzel a taglétszám már közelíti az 1,26 milliót – hívja fel a figyelmet Barát Mihály, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakújságírója.
Hosszú évek óta nem látott szintre, 103,3 ezerre nőtt tavaly a hazai egészségpénztárakba belépő új tagok száma: ez a létszám ötödével meghaladja a szintén sokéves csúcsot jelentő 2024-es adatot is – hívja fel a figyelmet Barát Mihály, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakújságírója. Az új belépők nagy számának köszönhetően – teszi hozzá – a taglétszám is rekordot döntött az egészségkasszáknál a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint, és 5,8 százalékos (nagyjából 70 ezres) bővülés után az év végére megközelítette az 1,259 milliót.
A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakújságírója szerint az új belépők számának emelkedése az éves befizetések utáni 20 százalékos, de legfeljebb 150 ezer forintos adó-visszatérítés mellett azzal is magyarázható lehet, hogy egyre többen érzik hasznosnak az egészségmegőrzési célú öngondoskodást, illetve használják ki a pénztárak önsegélyezési jellegű szolgáltatásainak – például az iskolakezdési támogatásnak vagy a lakáshitel-törlesztés támogatásának – előnyeit is. „Arról sem lehet megfeledkezni, hogy a pénztárak az elmúlt időszakban nagy hangsúlyt helyeztek a digitalizációra, ami könnyebben elérhetővé tette a szolgáltatásaikat, illetve folyamatosan bővítik az elérhető partneri kedvezmények körét is” – emlékeztet Barát Mihály.
Egyre többet fizetnek be a pénztártagok
A taglétszám gyors ütemű növekedése mellett a tagdíjbevételek is nagyon szépen alakulnak az egészségpénztáraknál: a tagok által fizetett tagdíj összege 16,3 százalékkal, 86,8 milliárd forintra, míg a munkáltatói tagdíj-hozzájárulásoké 13,7 százalékkal, 11,4 milliárd forint közelébe emelkedett.
Az inflációt többszörösen meghaladó ütemben emelkedett ugyanakkor a szolgáltatási célú kiadások összege is 2025-ben, és közel 18 százalékos növekedés után meghaladta a 115,5 milliárd forintot. A szolgáltatásokra fordított összeg megoszlása nem változott érdemben a korábbi évekhez képest, vagyis a kiadások legnagyobb, 52,4 százalékos szeletét gyógyszerekre, illetve gyógyászati segédeszközökre fordították a pénztártagok. Magánegészségügyi ellátásra a felhasznált összeg 37,1 százaléka ment el a jegybanki adatok szerint, ami nagyjából megegyezik a 2024-re kimutatott aránnyal. Az önsegélyező szolgáltatások közé tartozó lakáshitel-törlesztés támogatására viszont a 2024-es összeg több mint másfélszeresét, 4,9 milliárd forintot költöttek a pénztártagok, így ez a szolgáltatás már 4,2 százalékkal részesedik a teljes tortából.
