2026. 01. 06., kedd, 12:30
Az énekes rigó lett az év madara 2026-ban a lakossági internetes szavazás eredményeképpen - közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979-ben indította el az „év madara” programot, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet azokra a madárfajokra vagy fajcsoportokra, amelyek természetvédelmi szempontból érintettek, és társadalmi szinten is bemutatásra érdemesek.
Az énekes rigó a fekete rigónál kisebb termetű madár, amelynél a hím és a tojó megjelenése azonos. Tollazata felül olívbarna, torka fehéres, míg begye, melle és testoldalai sárgásfehér alapon barna foltokkal tarkítottak. Szárny- és farktollai sötét olajbarnák, repülés közben pedig sárgás alsó szárnyfedői is jól láthatók.
A faj egyik legjellegzetesebb sajátossága a hímek éneke, amely európai viszonylatban is kiemelkedően szépnek számít. Az énekes rigó Eurázsiában őshonos, ugyanakkor a korai európai betelepülések révén Ausztráliába és Új-Zélandra is eljutott. Magyarországon általánosan elterjedt, a fekete rigó után a második leggyakoribb rigófaj.
Természetes élőhelyei közé tartoznak a dús aljnövényzetű lombos és elegyes erdők, valamint a fenyvesek. Az elmúlt évtizedekben azonban hazánkban is megkezdődött a faj betelepülése a lakott területekre, így egyre gyakrabban fordul elő kertekben és parkokban. Táplálékát főként gerinctelenek, földigiliszták és különféle ízeltlábúak alkotják, köztük számos hernyóval. A házas csigákat rendszerint ugyanazon a kemény felületen, többnyire kövön töri fel, amelyet „rigóüllőnek” neveznek.
Az énekes rigó évente kétszer is költ. Fészkét száraz növényi szálakból és apró gallyakból építi, jellegzetes csésze alakban, fákon vagy bokrokon. A fészek belső felületét a tojó nyállal kevert, korhadt faanyaggal tapasztja ki, ami különleges sajátossága a fajnak.
Elterjedési területének legdélebbi állományait kivéve vonuló madár, a telet jellemzően Dél-Európában, Észak-Afrikában és a Közel-Keleten tölti. A településeken élő példányok közül főként Nyugat-Európában, de egyre inkább Magyarországon is megfigyelhető az áttelelés. A világ-, európai, valamint a 342–357 ezer párra becsült hazai állománya stabil, illetve növekvő tendenciát mutat.
Vonulása során – az európai, észak-afrikai és közel-keleti mediterrán térségeket érintve – az énekes rigót is érinti az a hagyomány, amely évente mintegy 25 millió madár befogását és vadászatát jelenti. Magyarországon a költési időszakban végzett fa- és bokorkivágások jelenthetnek kockázatot a faj számára.
Magyarországon védett, eszmei értéke 25.000,- forint.
