2024. 08. 25., vasárnap, 11:40
Magyarországon a háztartási kiadások 22,6 százalékát tette ki a lakhatás, ami kicsit az európai átlag alatt van.
Az elmúlt 20 évben a háztartások kiadásai közül legdrasztikusabban a lakásbérletre és az áramra, gázra, vízre fordított összeg emelkedett. Ma már az összes kiadás csaknem egynegyedét (24,1 százalékát) a lakhatás és a rezsi (víz, villany, gáz, egyéb tüzelőanyagok) viszi el - írja az Economx.
Emellett ott vannak az élelmiszerek és alkoholmentes italok 13,6 százalékkal, valamint a közlekedési költségek 12,5 százalékkal.
A vizsgált 37 állam közül Magyarország a 18. a sorban. A magyar háztartási kiadások 22,6 százalékát tették ki a lakás- és rezsiköltségek 2022-ben. Az uniós átlag 24,1 százalékos.
A KSH adatai szerint a lakbérek éves összevetésben országosan 10,2, Budapesten 9,3 százalékkal nőttek.
Csak egyetlen hónap alatt a bérleti díjak országosan 1,4, ez vélhetően az egyetemi felvételi ponthatárok kihirdetésének és a diákok hirtelen albérletkeresésének az eredménye.
A dél- és kelet-európai országokban, például Montenegróban, Törökországban és Albániában sokkal kevesebbet fordítanak az emberek lakhatásra és rezsire: Montenegróban például a kiadásaik mindössze 11,6 százalékát.
Írországban nőtt 2002-22 között a legnagyobbat a lakhatási költség a vizsgált 37 európai országból, míg Romániában csökkent leginkább az OECD jelentése szerint. A brit magánbérlők fele a fizetése 40 százalékát költi lakhatásra.
