2022. 04. 24., vasárnap, 14:28
Ezekben a hetekben születnek az őzgidák illetve a gímszarvas- és dámborjak. Bár, az erdészek már többször is figyelmeztettek, még mindig előfordul, hogy az árvának tűnő gidákat az erdőjárók megsimogatják, ám ezzel akár halálra is ítélhetjük a kicsinyeket.
A tavaszi időszakban megnő a kirándulók száma a természetben, és van rá esély, hogy akár a kijelölt turistautak közelében is gidát vagy borjat lássanak. A szarvasfélék kicsinyei veszélyhelyzetben próbálnak beleolvadni a környezetükbe és nem menekülnek el.
Az Országos Magyar Vadászati Védegylet hangsúlyozza: ha a kicsinyeket egyedül látjuk a fűben megbújva, az nem jelenti, hogy elárvultak vagy betegek! Az anyjuk ilyenkor táplálkozik vagy elmenekült, mert veszélyt érzett, de visszatér. A kis állatokat – mivel az első hetekben még nem tudják követni – ilyenkor elfekteti, azok pedig ösztönösen meglapulnak, mozdulatlanok maradnak. Ha megérintjük őket, az őzsutát, szarvastehenet el fogja riasztani az ember szaga, és nem gondozza majd tovább kicsinyét, amely így éhen pusztul vagy ragadozók áldozatává válik. Ha valaki – még a legjobb szándékkal is – elviszi ezeket az állatokat, lopást követ el.
A kutyások esetében ilyenkor különösen fontos a felelős hozzáállás, a kutyafuttatás szabályainak maradéktalan betartása és a póráz használata. Ha a szabadon kószáló eb nem is bántja a gidát, csak körül járja az állatot, netén épp hogy csak hozzáér, ugyanúgy megpecsételi a sorsát.
Felhívták arra is a figyelmet, hogy ha valaki "megmenteni a gidát, borjút, és elviszi, akkor jogilag lopást követ el, mert az élő vad az állam tulajdona. Az őzgida vadgazdálkodási értéke a Vadgazdálkodási törvény végrehajtási rendelete szerint 50 ezer, a gím- és a dámborjúé 100 ezer forint.
