2021. 04. 05., hétfő, 14:37
Pedig a koronavírus miatt a szokásosnál is több dolguk van. Ettől függetlenül csak márciusban 1600 olyan hívást kaptak, amikor valójában senkinek nem volt veszélyben az élete, egészsége.
Idén 4000 megtévesztő esethez riasztották a mentőket. Ebből 1600 történt márciusban, mind vaklárma volt.
A koronavírus-járvány előtt is történtek hasonló esetek, egyáltalán nem számított újdonságnak, hogyha valamelyik vicces kedvében lévő fiatal sonkás-gombás vagy esetleg szalámis pizzát rendel. Sokszor előfordult az is, hogy taxit akartak kérni a mentőszolgálatnál dolgozó diszpécsertől.
Léteznek azonban olyan esetek, ahol a telefonáló nem kifejezetten rosszindulatú, csak nem biztos, hogy problémájára a baleseti segélyhívó nyújthat megoldást. Ilyenek például:
„A Kossuth Rádióban azt mondták, hogy a nyugat-nílusi tigrisszúnyog 9 centiméter, ami képtelenség, hisz egy cinege vagy egy veréb se több annál.”
„Egy telefonszámot szeretnék lekérni, mert folyamatosan hívogatja a férjemet, és nem tudom, hogy nő van-e a dologban.”
„Szeretném kérdezni, hogy nem tudnának-e hazavinni, mert anyumék alszanak.”
Ezeket a megtévesztő hívásokat a törvény is bünteti. A pénzbírság 5000 forinttól 150 ezer forintig terjed.
A mentésirányítók azt kérik, csak valós vészhelyzet esetén hívják a mentőszolgálat szakembereit.
Az Országos Mentőszolgálat azt írta Facebook-oldalán, hogy bajtársaik a koronavírus-járvány kezdete óta több mint egymillió járványügyi mintavételt végeztek, és 135 ezer fertőzésgyanús (vagy igazoltan fertőzött) betegnek nyújtottak segítséget a megszokott mentési feladatokon felül.
Egy operátor napi 12 órát dolgozik azért, hogy minél előbb tudja értesíteni mentős kollégáit, ha megtörténik a baj. Most, amikor tombol a járvány, egy mentős diszpécser 120 hívást kezel naponta. Ez a munka több szempontból is egész embert követel.
