2019. 07. 27., szombat, 09:28
A szeptemberi tanévkezdés közeledtével egyre inkább aktuálissá válik a diákok, hallgatók számára az albérletkeresés, hiszen sokan költöznek el otthonról a továbbtanulás miatt.
Mire érdemes már a szerződéskötéskor is figyelni? Kötelező-e mindenképp előre kauciót adni? Kérheti-e a tulaj, hogy a bérlője vegye a nevére a közüzemi mérőórákat?
Az első és legfontosabb, hogy győződjünk meg arról, valóban az-e a bérbeadó, akinek mondja magát. A felek lehetőleg nézzék meg egymás személyi igazolványait, s ellenőrizzék az abban szereplő adatokat, fényképet, az igazolvány érvényes voltát. Nem elég a szóbeli megállapodás, a szerződéskötés tehát mindenképp írásban történjen. Ebben minden, a bérlettel kapcsolatos alapvető információnak itt kell szerepelni a későbbi vitás ügyek elkerülése végett – olvasható a Budapesti Békéltető Testület közleményében.
Előre ugyan kérhető kaució is, de annak teljes összege visszajár a szerződés végén akkor, ha a hallgató egyáltalán nem halmozott fel tartozást, és nem érte semmilyen kár az ingatlant. Egyébként pedig ebből kell levonni a károk, elmaradt tartozások összegét, és ezt követően, ha van fennmaradó rész, azt ki kell adni a hallgatónak.
Már a szerződéskötéskor és később is, bármilyen összeg átadása csak és kizárólag átvételi elismervény vagy nyugta ellenében történjen meg.
Mind a bérbeadáskor, mind a bérlő kiköltözésekor érdemes átadás-átvételi jegyzőkönyvet készíteni, ebben rögzíteni lehet a későbbi viták elkerülése érdekében például a lakás aktuális állapotát, a lakásban lévő berendezési tárgyakat.
Mindkét fél érdeke egyúttal már a szerződéskötéskor a közüzemi mérőórák pontos állásának rögzítése, adott esetben akár fényképekkel is alátámasztva.
Amennyiben társasházban lévő ingatlanról van szó, érdemes előre elkérni a társasház házirendjét, és utánajárni a szervezeti- és működési szabályzatban foglalt kötelezettségeknek. A házirendben határozzák meg például a társasházi közös tulajdonban lévő épületrészek, területek és helyiségek használatára vonatkozó részletes szabályokat is, amelyeket a bérlő is köteles betartani.
A bérlőnek együttműködési kötelezettsége van a bérbeadóval szemben, a szerződés megkötését követően. Amennyiben bármilyen károsodás veszélye fenyegeti a bérelt lakást, vagy pedig egyéb, a bérbeadót terhelő munkálatok elvégzése szükséges, erről a bérlő köteles a bérbeadót értesíteni. A bérbeadó jogosult arra, hogy az őt terhelő munkákat elvégezze az ingatlanban, és a károk elhárításához szükséges intézkedéseket megtegye. Emellett, a bérelt lakást csak és kizárólag a szerződésnek megfelelően lehet használni, később pedig ugyanolyan állapotban kell visszaadni, amilyen állapotban azt korábban a bérlő átvette.
A bérlő köteles azt is tűrni, hogy a bérbeadó a lakás használatát ellenőrizhesse. Erre azonban csak a bérlő szükségtelen háborítása nélkül kerülhet sor.
A Budapesti Békéltető Testület felhívja a diákok, hallgatók figyelmét, hogy ha bármilyen kérdésük van a szerződéskötéssel kapcsolatosan, keressék bátran a Testületet, ahol fogyasztóvédelmi szakemberek segítenek számukra.
