2026. 06. 09., kedd, 10:40
Az állattenyésztés jövője egyszerre adatvezérelt és fenntartható. E kettős kihívás mentén találkoztak a MATE Kaposvári Campusán a Kiválósági Programok szakemberei, hogy a One Health szemlélet jegyében vitassák meg a legújabb kutatási eredményeket és gyakorlati tapasztalatokat.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kaposvári Campusán rendezték meg a Kutatási Kiválósági és Kiemelt Kutatócsoportok Programok nyári szakmai találkozóját, amelynek középpontjában a precíziós és az agroökológiai állattenyésztés állt a One Health szemlélet tükrében. A rendezvény célja az volt, hogy a különböző tudományterületek és gyakorlati szakemberek közösen keressenek válaszokat az állattenyésztés előtt álló környezeti, gazdasági és állatjóléti kihívásokra.
Prof. dr. Kovács Zoltán tudományos és nemzetközi rektorhelyettes köszöntőjében hangsúlyozta: mai összetett társadalmi és tudományos kihívások csak interdiszciplináris együttműködésekkel kezelhetők eredményesen. „A MATE számára a tudományos kiválóság nemcsak a publikációs eredményekben, hanem a kutatói utánpótlás támogatásában, a nemzetközi kapcsolatok erősítésében és a kutatási eredmények gyakorlati hasznosításában is megmutatkozik.”
A One Health szemlélet különösen aktuális az agrárium számára, hiszen az emberi egészség, az állatok jólléte és a környezet állapota szorosan összekapcsolódik – erről már Vörös Péter, a MATE Kaposvári Campus főigazgatója beszélt. „A Kaposvári Campus kutatási infrastruktúrája és képzési portfóliója egyaránt támogatja azokat a holisztikus megközelítéseket, amelyek választ adhatnak a fenntarthatóság, az élelmiszerbiztonság és az egészségmegőrzés kihívásaira.”
Az eseményen dr. Varga Mónika programvezető bemutatta a Kiválósági Programok eddigi eredményeit, kiemelve, hogy a kezdeményezés ma már az egyetem valamennyi campusát összekapcsolja, és közel kétszáz kutató munkáját támogatja. „A program jelentősen hozzájárul a magas minőségű tudományos publikációk számának növekedéséhez, a hazai és nemzetközi kutatási együttműködések bővüléséhez, valamint a kutatási eredmények gyakorlati és piaci hasznosításához.”
A szakmai program során a résztvevők átfogó képet kaptak a precíziós állattartás legújabb eredményeiről, többek között az adatvezérelt döntéstámogatás, a SMART rendszerek és a mesterséges intelligencia alkalmazási lehetőségeiről. Emellett bemutatták az agroökológiai megközelítések gyakorlati tapasztalatait is, különös tekintettel a regeneratív legeltetési rendszerekre és az állatjóléti szempontok gazdasági összefüggéseire.
A délutáni szekcióban az állattenyésztés interdiszciplináris kapcsolódási pontjai kerültek fókuszba. Az előadások érintették a precíziós technológiák gazdasági hatásait, a genetikai sokféleség megőrzésének kérdéseit, valamint az állattenyésztés, az egészségügy és a diagnosztikai képalkotás közötti együttműködési lehetőségeket. A programot szakmai vita és laborlátogatások zárták, amelyek során a résztvevők a legmodernebb kutatási infrastruktúrával és precíziós állattenyésztési megoldásokkal ismerkedhettek meg.
A találkozó jól példázta, hogy a fenntartható és versenyképes állattenyésztés jövője a különböző tudományos megközelítések, technológiai innovációk és a One Health szemlélet összehangolásában rejlik.
