2025. 11. 30., vasárnap, 08:02
Kaposvár új, városszerte elhelyezett utcakőtáblákkal emlékezik Fekete István íróra, míg a következő hónapokban emléktábla készül a városban élt Kossuth-díjas építész, Kampis Miklós tiszteletére is. A közgyűlés döntésével két kiemelkedő alkotó előtt hajt fejet a somogyi megyeszékhely.
Utcakőtáblákkal tisztelegnek Fekete István író előtt Kaposváron, Kampis Miklós Kossuth-díjas építésznek pedig emléktáblát állítanak a következő hónapokban – számolt be róla az MTI.
A somogyi megyeszékhely közgyűlésének csütörtöki ülésén elfogadott előterjesztéssel a képviselők támogatták, hogy Fekete István (1900-1970) előtt 30x15 centiméter nagyságú utcakőtáblákkal tisztelegjenek Gombos Péter, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kaposvári Campusának főigazgató-helyettese, valamint a Kaposvári Turisztikai Marketing Nonprofit Kft. közös ötlete nyomán.
A járdafelülethez rögzíthető réztáblákat még idén a város azon 10 pontján helyezik el, amelyek kapcsolódnak a 10 és 18 éves kora között Kaposváron élt íróhoz.
Mindegyiken a Ballagó idő című művéből származó, a konkrét helyre vonatkozó idézeteket, továbbá egy QR-kódot tüntetnek fel, amellyel jövőre online tartalmat szolgáltatnának az arra járóknak, és lehetővé válik az is, hogy új városismereti, turisztikai sétaútvonallal bővüljön a turisztikai programkínálat.
Az előterjesztés javasolja, hogy város vállaljon nagyobb szerepet Fekete István emlékezetének helyi ápolásában azon túl, hogy emléktáblával jelölték meg egykori lakóházát, és nevét viseli a desedai látógatóközpont. Erre alkalmat ad születésének 125. és halálának 55. évfordulója.
Kampis Miklós (1935-2020) emléktáblája a Somogyi Építészek Kamarájának kezdeményezésére a Kaposvár, Rákóczi tér 4-5. szám alatt, azon az ingatlanon kapna helyet, ahol a művész élt és alkotott. Mint írták, az építész szakmája meghatározó tanító, szervező és tervező egyénisége volt, közéleti tevékenysége a magyar építészet számos területére hatott.
Kampis Miklós a nemzet művésze, a Somogy Megyei Építész Kamara alapító elnöke volt, irányításával mérték fel az 1970-es évek elején Somogy valamennyi népi műemlékét.
Jelentősebb országos tervpályázatokon indult, sok esetben nemcsak az első, hanem a második díjat is elnyerve, műtermének építészei mérték fel a magyarországi zsinagógákat és a fa haranglábakat, melyek közül kiemelkedik a szennai falumúzeumban végzett munkájuk.
