2023. 02. 24., péntek, 12:21
A szerzőket megillető jogok megsértésével, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nevével visszaélő módon tévesztette meg olvasóit több balliberális kaposvári online lap is, amikor a hazai megyei jogú városok gazdasági és környezeti fenntarthatóságáról írtak látszólag objektív, a valóságban viszont politikailag elfogult cikkeket.
A cikkek közös jellemzője, hogy a KSH-ra hivatkoznak, miközben a statisztikai hivatal adatsorai csak az alapját képezték annak a tanulmánynak, amelyet a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karának két oktatója, kutatója, Sikos T. Tamás és Szendi Dóra jegyez a Területi Statisztika c. folyóirat 63. évfolyamának 1. számában.
Amit most még érdemes megjegyeznünk ezzel kapcsolatban, az nem más, mint ami A hazai megyei jogú városok gazdasági és környezeti fenntarthatóságának mérése, 2020–2021 című tanulmány első oldalán is olvasható:
„A Folyóiratban megjelenő tanulmányok kutatói véleményeket tükröznek, amelyek nem esnek szükségképpen egybe a KSH, vagy a szerzők által képviselt intézmények hivatalos álláspontjával.”
Lefordítjuk magyarra: a kutatás Sikos T. Tamás és Szendi Dóra kutatói véleménye, nem pedig a Miskolci Egyetem és a Központi Statisztikai Hivatal hivatalos álláspontja.
Ami pedig még idekívánkozik, az a tanulmány felhasználási feltételeinek azon kitétele, amely szintén olvasható mindjárt az első oldalon, s amelyet vitán felül megsértettek a balliberális lapok, nevezetesen, hogy elhallgatták a szerzők nevét.
„A felhasználási jog keretében a Felhasználó jogosult a tanulmány:
b) tartalmáról összefoglaló készítésére az írott és az elektronikus médiában a Folyóirat és a szerző(k) feltüntetésével.”
A fentiekből már egyértelmű lehet minden olvasó számára, miért hamis a cikkek hivatkozása (akkor is, ha azóta egyikük észbe kapott és javította a hibáját).
Persze az érintett lapok – amelyek egyikében aktív tartalom-előállító szerepet vállal például a helyi közgyűlésben helyet foglaló Felder Frigyes baloldali képviselő – számára ez csak annyiból érdekes, hogy a KSH említésével az objektivitás álcája mögé tudtak bújni.
Felder esetében ez már csak azért is problémás, mert ismereteink szerint végzettsége alapján szociológus, így neki pontosan tudnia kell, hogy egy adott kutatás esetében mit jelentenek a módszertani kérdések.
A politika persze másképpen működik, ebben az esetben nem az objektív tájékoztatás, hanem a helyi vezetők bírálata a cél. És vannak olyanok is, akik se ehhez, se ahhoz nem értenek, csak a hangulatkeltés szintjéig képesek eljutni.
A csütörtöki közgyűlésen a baloldal sem a tanulmány tényleges ismeretében, hanem a megjelent cikkek nívójára alapozva kívánta szembesíteni Szita Károlyt a „lesújtó” adattal.
A polgármester azonban felkészültebbnek mutatkozott, s 13 percben ismertette, hogy miről szól a kutatás valójában. A városvezető – amint az a Kapos Televízió felvételén is látszik – először a módszertani kérdéseket tette rendbe, vagyis, hogy a szerzők milyen adatsorokkal dolgoztak és mit vizsgáltak valójában. Ezután pedig tényszerűen sorolta a megállapításokat, amelyek összességében nem azt tükrözték, amit a baloldali sajtó sugallani szeretett volna.
A polgármester Pintér Attila szocialista képviselőnek adott válaszában leszögezte: nagyon örül annak, hogy a kutatás alapján Péccsel, Debrecennel, Nyíregyházával van egy kategóriában Kaposvár. És annak is, hogy „az élhetőség tekintetében pedig jobbak vagyunk Miskolcnál, Szekszárdnál, Szolnoknál, Bajánál, Nyíregyházánál, Dunaújvárosnál és Pécsnél."
Szita Károly azt sem rejtette véka alá, hogy ő a város élhetőségét a kaposváriakkal közösen meghatározott négy célkitűzés terén megtett lépések alapján méri.
A közgyűlés baloldali képviselői a polgármesteri felszólalás után nem tudtak mit hozzátenni a témához.
Ettől még releváns kérdés lehet, hogy kinek mitől élhető egy város, mondjuk, Kaposvár. Erre viszont valószínűleg éppen a kaposváriak tudják a legjobban a választ. Azok, akik itt élnek és boldogulnak, és azok, akik bár folyamatosan elégedetlenek, de mégsem mennek el máshová. Hogy őket mi tántorítja el attól, hogy egy „élhetőbb” városba költözzenek, azt talán csak ők tudják.
A baloldali média egyébként gyakran él a fake news eszközparkjával, és bár kétes dicsőség, de egy kaposvári vágyvezérelt zsurnaliszta már egy e tárgyban létrehozott díjat is összehozott a hazugságon alapuló cikkét megjelentető lapnak.
