Prof. dr. Kovács Melinda, a MATE Kaposvári Campusának professzora lett a város díszpolgára

Budapesten született 1959-ben. Igazi nagyvárosi lányként nőtt fel, de sosem feledte, hogy szülei révén somogyi származású. Vegyészmérnöknek készült, azonban édesapja, a tudós állatorvos hatására végül az Állatorvos-tudományi Egyetemen folytatta tanulmányait, ahol 1982-ben szerzett oklevelet. Dr. Guba Sándor főigazgató meghívását elfogadva Kaposváron kezdte a pályáját, s friss diplomásként a mezőgazdasági főiskola oktatója lett. „Nagy örömmel jöttem – mondja –, hiszen tetszett a közösség, és sok volt a lehetőség, egyedülálló kísérleteket végezhettünk Kaposváron.”

Oktatóként és kutatóként is végigjárta a ranglétrát az egyetemmé fejlődő felsőoktatási intézményben. 1991-től tanszékvezető volt a Pannon Agrártudományi Egyetemhez tartozó állattenyésztési karon. Ebben az évben egyetemi adjunktus, a következőben docens, 1999-ben egyetemi tanár lett. A Kaposvári Egyetem megalakulásakor az Élettani és Állathigiéniai Tanszék oktatójaként dolgozott. 2000-től az egyetem tudományos dékánhelyettese volt, 2006-tól négy évig tudományos rektorhelyettese, majd intézetigazgatója, 2012 után egy akadémiai kutatócsoportot is vezetett az intézményben.

2019 júliusától bő egy évig, a Kaposvári Egyetem integrációjáig a rektori tisztséget töltötte be. Az új Szent István Egyetem általános rektorhelyettese, a Kaposvári Campus főigazgatója, majd a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem tudományos és minőségbiztosítási rektorhelyettese volt. Jelenleg intézetigazgató egyetemi tanár.

Egyetemi vezetőként kiemelt feladatának tekintette a felsőoktatási minőségfejlesztés és a teljesítménymenedzsment kérdését. Célja egy átlátható, minden területre kiterjedő minőségbiztosítási rendszer és az annak működését támogató minőségügyi szervezet kialakítása volt. Az egyetemi campust szellemi központnak, a megye és a régió tudásbázisának tartja.

Az állatorvos-tudomány kandidátusa fokozatot 1988-ban, az MTA doktora címet 2005-ben szerezte meg. Több tudományos egyesület munkájában vesz részt, számos bizottság tagja és vezetője. Segítette az akadémia Állatorvos-tudományi, illetve Állattudományi Bizottságának munkáját, 2013-ban a tudományos akadémia levelező, 2019-ben rendes tagjává választották. 2013 és 2015 között tagja, azután elnöke volt az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsa Élettudományi Szakbizottságának. Éveken keresztül állt a Kaposvári Egyetemen az Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola, valamint az Egyetemi Habilitációs Bizottság és Doktori Tanács élén. Téma-, illetve társtémavezetésével eddig tizenketten szereztek doktori (PhD-) fokozatot. 2017 és 2020 között az MTA Agrártudományok Osztálya osztályelnök-helyetteseként is dolgozott, 2018-tól a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság tagja.

A felsőoktatás minden szintjén oktat. Szűkebb szakterülete az állatélettan, az állathigiénia, a termelésélettan, a takarmány- és élelmiszer-biztonság. Kutatómunkája főként az egészséges és biztonságos élelmiszer-előállítás és az élelmiszer-biztonság tudományos megalapozását szolgálja. Számos, nemzetközi szinten is számontartott kutatási eredménye született.

Az utóbbi években munkája középpontjában a takarmány- és élelmiszer-biztonsági kockázatot jelentő mikotoxinok egészségügyi veszélyeinek feltárása áll. A penészgombák által termelt toxikus anyagokkal az édesapja indíttatására kezdett el foglalkozni.

Tudja, hogy az ember egészsége nem választható el környezetének állapotától, s hogy napjaink humánegészségügyi problémái globális, komplex megközelítést igényelnek, amelyben a legkülönfélébb tudományterületek szakembereinek kell összefogniuk. „Mi, a felsőoktatásban dolgozó kutatók és oktatók elsősorban át szeretnénk adni a tudásunkat a fiataloknak – mondja –, másrészről azonban a kutatás izgalma és a kíváncsiság is hajt bennünket. Tudni szeretnénk, hogy miképpen működik a világ.”

Pályája és élete évtizedek óta Kaposvárhoz kapcsolódik. „Itt lett családom, a gyermekeim is itt nőttek fel – fogalmazta meg egy interjúban. – Megtaláltam mindent, amit szerettem volna. Az egyetem is dinamikusan fejlődött, sok lehetőséget kaptam. A családom megértő mindenben a munkámat illetően, ők adják nekem az erőt, ami a mindennapokhoz kell.”