2020. 09. 24., csütörtök, 22:44
Izgalmas, változatos és elgondolkodtató, talán ezek a szavak ugranak be először, amikor szemügyre vesszük a Rippl-Rónai Múzeumban nyílt sörtörténeti kiállítást...
Mikortól datálhatók a sörfőzés kezdetei? Igaz-e, hogy a sör folyékony kenyér? Hogyan került a sörfőzés Magyarországra? Kik és hogyan főztek sört a Kárpát-medencében? Mi volt az ital népszerűségének a titka?
Ilyen és hasonló kérdésekkel foglalkozik a múzeum legújabb kiállítása, amely a hazai sörfőzés és -fogyasztás történetét mutatja be.
A kátogatók megismerhetik honfoglaló őseink italkultúráját, a középkori sernevelőket, a német és cseh sörfőzőket, az ipari sörgyártás megindulását és legnagyobb üzemek történetét, az állami sörfőzést, és a napjainkban működő kisüzemi főzdéket.
Kiderül, hogy készül a sör, miként lesz az árpából maláta, mi a különbség az alsó- és felsőerjesztésű sörök között. Választ kaphatnak arra is, hogy a polgárság vagy a munkásság kedvelt itala volt-e a sör, népszerűségét hogyan irányították, befolyásolták a propaganda különböző eszközeivel.
A tárlat bemutatja a kaposvári sörfőzés kezdeteit, részletesen mesél az egyik helyi városrész nevét adó, svájci születésű Donner János serfőző mesterről, aki 1857-ben, épp a Bach-korszakban, sörfőzdét alapított és kocsmát nyitott a Kapos folyó déli részén, a néhai Sétatér közelében.
Óriási megtiszteltetés, hogy Kaposvárra érkezett ez az értékes vándorkiállítás, különösen jó időzítésnek tartom azért is, mert ismét elmondhatjuk, hogy van Kaposvárnak egy új kisüzemi sörfőzdéje, amely – Donner János kaposvári sörfőzőmester tiszteletére – a Hansdonner Beers nevet viseli
- mondta megnyitó beszédében Pintér Rómeó alpolgármester, aki megjegyezte, hogy a napjainkban zajló nehezítő körülmények mellett, különösen jó hatással lehet a hangulatra egy ilyen kiállítás.
