2020. 05. 22., péntek, 14:39
E heti beszélgetőpartnerünk: Péter Attila Esterházy Miksa-díjas testnevelő, sportszervező és műsorvezető
A sport népszerűsítésében, a lakosság fizikai állapotának fejlesztése érdekében, hosszú időn keresztül kifejtett tevékenység elismeréseként Esterházy Miksa-díjban részesült a közelmúltban Péter Attila. Az örökifjú sportember több mint harminc éve konferál sporteseményeken, emellett számos nagyszabású rendezvény kitalálója és megszervezője volt hazánkban. Az otthont azonban számára is Kaposvár jelenti, és ahogy a lapunknak adott interjújában fogalmazott: a következő nagy kihívás számára az, hogy valamennyi Nobel-díjas író legalább egy-egy művét elolvassa.
Úgy gondolom, a sportot nemcsak műsorvezetőként, események szpíkereként lehet népszerűsíteni, hanem például testnevelő tanárként is – kezdte a beszélgetést Péter Attila. – Én büszke vagyok arra, hogy kezdő pedagógusként, Somogyjádon a község lakói közül több mint harmincan jöttek el velem futni, amikor a helyi programokat szerveztem, de életre szóló élmény az is, amikor az egykori tanítványaimmal találkozom, és együtt emlékezünk a múltra.
A sportesemények műsorvezetőjeként-szpíkereként tett szert országos ismertségre. Hogy kezdődött ez a sikertörténet?
Ez is, mint minden, Kaposváron indult: végzős középiskolás diákként tájékozódási futóversenyek műsorvezetője voltam, 1989-ben pedig én konferáltam az első Deseda Triatlont. Itt figyelt fel rám Herr Gyula, aki 1990-ben rendezte meg először a nagyatádi hosszú távú triatlon versenyét, amely azóta is őrzi a népszerűségét a határainkon innen és túl. A későbbiekben a magyarországi triatlon versenyek szervezői folyamatosan hívtak a rendezvényükre, én pedig mindig örömmel vállaltam a feladatot.
Ezt követően pedig számos más sportág magyar bajnokságán vagy éppen világeseményén láthatta és főként hallhatta önt a nagyérdemű.
Testnevelő tanárként annak idején magam is több sportágat kipróbáltam, így a személyes tapasztalataim alapján jól tudtam konferálni az úszást, a kerékpározást és a futást is. A „hőskorban”, a triatlonversenyeken nem profi triatlonisták küzdöttek egymással, hanem más sportágak képviselői próbálták ki magukat, így idővel ismert lettem ezekben a sportágakban is, és hívtak jó néhány eseményre. Érdekesség, hogy a legtöbb műsorvezetést a Budapest Sport Iroda rendezvényein végzem, előbb csak évi két-három alkalommal, az elmúlt években pedig évi harminc eseményen. Mindenhol megteremtem a rám jellemző hangulatot, ami mindenképpen fontos ezen a területen.
Hogyan jellemezné a saját műsorvezetői stílusát?
A leglényegesebbek: a beszéd, a tánc, a játékos bolondozások, a törődés a nézőkkel, és napjainkban az is lényeges, hogy a szponzorokat is ki tudom szolgálni. Fontos, hogy a szabadidős és a szabadtéri rendezvényeken bevonjuk az érdeklődőket, tartsuk ott őket a helyszínen, így a sportoló számára is teremtsünk jó hangulatot. Hiszem, hogy ez nem csak egy stadionban vagy egy sportcsarnokban sikerülhet. Sok sportolót ismerek, tudok beszélni róluk, és nekik is kellemes emlék verseny közben akár egy-egy történet felelevenítése.
Kaposváron is gyakran találkozhatunk önnel, és nem csak sportesemények műsorvezetőjeként.
Kaposvár, egy szóval kifejezve a mindent jelenti számomra. Születésem óta itt élek, csak a katonai szolgálat és az egyetemi éveim szólítottak el innen, de ahogy már korábban is megfogalmaztam, minden innen indult. A testnevelő tanári és az edzői múltam, a sportvezetői tapasztalataim, és a sportesemények kitalálása és megrendezése, valamint a konferálás is itt kezdődött. Büszke vagyok arra, hogy Kaposvár és Somogy megye rendezvényein ott lehettem és népszerűsíthettem a sportot. A sportért végzett munkámért kaptam a díjat, de a város más rendezvényein is szívesen részt veszek és segítek.
Milyen tervekkel, kihívásokkal várja az előttünk álló éveket
Szeretném megőrizni mindazt, amit eddig közösen elértünk. Nagy öröm számomra, hogy tudok magyar nyelven helyesen beszélni, és bebizonyítottam, hogy egyszerű mondatokkal, helyesen beszélve is le lehet konferálni akár egy nagy eseményt is. Sajnos, sok riporter beszél helytelenül, nekem ezt rossz érzés hallgatni. Időközben elhatároztam, hogy valamennyi Nobel-díjas író egy-egy művét szeretném elolvasni, ezzel is tovább gazdagítani a tudásomat, a szókincsemet, a gondolataimat. Több mint százan vannak; tavaly álltam neki, remélem, a végére tudok majd érni…
