2018. 11. 01., csütörtök, 07:02
1517. október 31-én szögezte ki Luther Márton 95 tételét a wittenbergi vártemplom kapujára. Régi hagyomány városunkban, hogy a két nagy protestáns történelmi egyház közös Istentisztelet keretében emlékezik a reformáció évfordulójára és a közös történelmi gyökerekre.
Idén az evangélikus templom adott otthont az eseménynek. Noha számos európai országban reformáció ünnepe munkaszüneti nap, sajnos Magyarországon e jeles napon dolgozni kényszerültek az ünnepelni vágyók, mégis szép számmal érkeztek a délelőtti időpontban református, evangélikus és más protestáns felekezetből érkező keresztyének a Berzsenyi park melletti templomba.
A liturgia szolgálatában református és evangélikus lelkészek egyszerre vettek részt. Pongráczné Győri Boglárka evangélikus lelkész imádságot, míg Seres Gabriella református lelkipásztor igét olvasott az istentisztelet kezdetén, amit az evangélikus és református kórusok szolgálata keretezett. Az egyházi énekeket Hricó Iván kántor segítségével a templom új orgonája kísérte.
Az ünnepi alkalom igehirdetési szolgálatát a házigazda lelkész, Pongrácz Máté végezte. Az igehirdető beszédében Isten igéjének fontosságára hívta fel a figyelmet és arra, mennyire lényeges a mai világban is, hogy az evangélium legyen a keresztyének életének mozgatórugója. Beszédében hangsúlyozta, hogy Luther Márton és a többi reformátor személye nem elégséges az ünnephez. Fontos tudatosítania a mai utódoknak, a nagy egyházi elődök csupán üzenetközvetítők voltak. Éppen ezért nem ők, sokkal inkább gondolataik teszik ünneppé a mai napot, hisz mindegyik arról a Jézus Krisztusról tett tanúbizonyságot, azt a Jézus Krisztust helyezték újra az egyház középpontjába, aki élettel győzte le a halált. Éppen ezért – fejezte be beszédét a lelkész – bátran mondhatjuk: „Reformáció ünnepe egyszerre Jézus ünnep is”!
Az istentisztelet keretében előadás hangzott el „Négy somogyi reformátor” címmel. Az előadásban Sántha Péter református segédlelkész a két egyház kapcsolópontjaira, sajátságos múltjára hívta fel a figyelmet és arra, hogy Somogyban a reformátorok közös gyökérrel rendelkeztek. Kiemelte beszédében, hogy "négy, a magyar reformációhoz kötődő jelentős személy élt, dolgozott és imádkozott Somogyban az 1500-as években: Sztárai Mihály Dél-Somogyban, Szegedi Kis István Kálmáncsán és rabként a kaposi vár börtönében, Kálmáncsehi Sánta Márton, a Somogyból elszármazott debreceni református püspök és Méliusz Juhász Péter hirdette Luther Márton tanait." A reformátorok életének bemutatását végül azzal zárta az előadó, hogy felhívta a figyelmet a közös hitvallás fontosságára.
Az Istentisztelet hagyományos módon közös úrvacsoravétellel zárult, ahol együtt járultak evangélikus rend szerint a oltárhoz református és evangélikus gyülekezeti tagok! Az úrvacsoraosztásban a két felekezet lelkészei közösen vettek részt. A reformáció 501. évfordulóján nagyszerű élmény volt a kaposvári protestánsok összetartozását ismét megélni a somogyi megyeszékhelyen.
