2018. 05. 09., szerda, 19:15
E heti beszélgetőpartnerünk, Varga György klímakutató. Napjaink egyik legégetőbb kérdése a klímavédelem.
A klímaváltozást megelőzni ma már nem lehet, ezért fontos felkészülni a bekövetkező változásokra. Milyen látható következményei vannak ennek a visszafordíthatatlan folyamatnak?
A hőmérséklet megváltozása miatt a tengerek vízszintje megemelkedik, ezek a terültek folyamatosan veszítenek a szárazföld nagyságából, a mezőgazdasági termelés lehetetlenné válik, eltűnnek az óceáni szigetek. Ma már vannak olyan országok, ahol a kormányok más országokban vásárolnak földeket a lakosaiknak.
Nézzünk egy kicsit közelebbre. Mi a helyzet Európában?
Itt is óriási változások vannak, sorra dőlnek meg a meleg-, és néha a hidegrekordok is. Egyre szélsőségesebbé válik a klíma. Ennek hátterében a légköri viszonylatok megváltozása áll. Szélsőségessé vált az időjárásunk, idén például már többször hullott Magyarországon szaharai por a csapadékkal. Ezek a változások szinte lehetetlenné teszik a mezőgazdaságban a tervezést. Nem tudjuk megmondani, hogy a következő év aszályos lesz vagy csapadékos. Az biztos, hogy a csapadék mennyisége csökkeni fog, viszont az eloszlása szélsőséges lesz. Olykor pár nap alatt egy hónapnyi csapadék zúdul ránk, majd több hónapig nem esik az eső.
Mennyire vesszük komolyan a klímaváltozáshoz kapcsolódó problémákat?
Mára szerencsére a globális klímapolitika elkezdte követni a tudományos paradigmaváltást. A tudósok már évtizedekkel korábban prognosztizálták a változásokat. Úgy a globális nemzetközi klímapolitika, mind az európai, és benne a magyar is, megpróbál ehhez alkalmazkodni. Valami pozitív változás tehát elkezdődött. Tudnunk kell, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásáért mindannyian felelősek vagyunk. Jóformán nincs olyan emberi tevékenység, amely közvetve vagy közvetlenül ne járna széndioxid-kibocsátással.
Mennyire fontos a szemléletformálás a gyereknevelésben?
A tapasztalatom szerint a gyerekeket nagyon érdekli ez a téma. Minél természetközelibb életformát alakítunk ki a számukra, annál könnyebb elfogadtatni velük, hogy a természetet meg kell védenünk. Már korán meg kell nekik tanítanunk, azt, hogy gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!
Sokan azonban azt gondolják, hogy ők olyan apró pontok a gépezetben, hogy semmit sem tudnak tenni a klímavédelemért…
Senkinek sem szabad azt gondolnia, hogy a klímavédelem egy nagy és bonyolult folyamat, amelybe ő úgysem tud bekapcsolódni, nem tud érte tenni semmit. Ez nem így van. Már akkor is sokat teszünk a klímavédelemért, ha szelektíven gyűjtjük a hulladékot, amellyel bármilyen hihetetlen, de éghajlatunkat is védjük.
Fontos lenne, hogy ne pazaroljunk, hogy minél kevesebbet fogyasszunk?
Mindenféleképpen. Nézzük meg, mit lehet megjavítani, mit lehet újrahasznosítani, mi az, amit a kertekben komposztálni lehet. A közlekedési kultúránk megváltoztatásával is sokat tehetnénk az éghajlatunk megóvásáért. A szemléletformálás erősödése ma már kimutatható, de azért bőven van még tennivalónk. Olyan apróságokon is sok múlik, minthogy például nyáron ne használjuk egész nap a légkondícionálót, reggel szellőztessünk, és használjunk inkább megfelelő árnyékolót. Hozzászokhatunk a meleghez és a hideghez is, miként az elődeink tették évszázadokon keresztül, és remekül megvoltak például kocsiklíma nélkül.
Több megye, így Somogy is elkészítette klímastratégiáját. Mi ennek a jelentősége?
A helyi adottságokhoz illeszkedő lépések nagyon fontosak. Magyarországon teljesen eltérő földraji adottságú megyék vannak. Ezeket nem lehet egymással összehasonlítani, a különböző természeti adottságú területeknek különböző feladataik vannak. Somogyban például nincs jelentős nehézipar, sok viszont az erdő. Ezt mind figyelembe kellett venni a klímastratégia elkészítésekor. A klímavédelmi gondolkodásunk példaértékű itt Somogyban és országosan is.
