Kossuth-díjat kapott Fésűs Éva

2017. 03. 15., szerda, 16:07

Az elismerést szerdán délután vette át Áder János köztársasági elnöktől.

A Kossuth-díj a magyar kultúra művelésének és ápolásának elismeréséért járó legmagasabb magyar állami kitüntetés, amely Kossuth Lajosról kapta a nevét. Az országgyűlés 1948-ban 1848. március 15. centenáriuma alkalmából alapította. 1990 óta a köztársasági elnök adományozza, általában a miniszterelnök előterjesztése alapján.

Idén - többek között - a kaposvári meseíró, költő Fésűs Éva, a magyar gyermek- és ifjúsági irodalmat gazdagító kiemelkedő életműve, tiszta és szép nyelvi eszközökkel megalkotott, örök érvényű emberi értékeket közvetítő meséi, valamint televíziós és rádiós gyermekműsorai elismeréseként kapta meg a díjat.

Fésűs Éva vallja: a gyermekekért érdemes tenni mindent, a mesék pedig különösen sokat adnak a jövő generációinak.

Az írónő a magyar gyerek- és ifjúsági irodalmat gazdagító kiemelkedő életműve, tiszta és szép nyelvi eszközökkel megalkotott, örök érvényű emberi értékeket közvetítő meséi, televíziós és rádiós gyermekműsorai elismeréseként vehette át a Kossuth-díjat a nemzeti ünnepen.

Sok kitüntetésben részesültem már, a mostani nagyon meglepett, igazán nem számítottam rá, nem tudom szavakba önteni azt az örömöt, amit érzek - mondta az 1950 óta Kaposváron élő, 91 éves Fésűs Éva az MTI-nek. Megjegyezte, még lámpaláza is volt a díj átvétele előtt, mint az érettségi bizonyítványára váró diáknak.

Úgy érzi, a sors nem áldotta meg nagy tehetséggel, azt a kis tálentumot, amivel viszont igen, "nem ásta el", Isten pedig elég erőt adott a munkájához. Ennek is köszönhető, hogy felfigyeltek rá, észrevették, fontos, amit csinált.

- Már nem dolgozom, mert teljesítettem, amit vállaltam: gyors- és gépírói munkám mellett több mint háromszáz mesét írtam, húsz évig voltam a rádió gyermekosztályának külső munkatársa - mondta. Hozzátette, a mesék egyébként sem tartják fiatalon, "nincs az a csodatündér, aki az éveket vissza tudná fordítani.

Fésűs Éva elárulta, mivel egyke gyermek volt, a legnagyobb boldogságot az jelenti számára, hogy "tovább adhatta az életét", három gyermeke, tizenkét unokája, tizenhét dédunokája született, s már útban van a tizennyolcadik.

Fésűs Éva

Cegléden született 1926. május 14-én. Kereskedelmi középiskolában szerzett érettségit. Gép-gyorsírás tanári oklevéllel rendelkezik. Fiatalabb éveit Kiskunhalason, majd Vácott töltötte. 1950 óta Kaposváron él. Nyugdíjazásáig gyors- és gépírónőként dolgozott, ami mellett írással is foglalkozott.

1959-től a Dörmögő Dömötör gyermekújságban versei, meséi, 1966-ban az RTV évkönyvében A csodálatos nyúlcipő címen öt verse jelent meg. Endrényi Magdával közös munkáját, a Róka Móka bábszínházát, 1972-ben adta ki az RTV-Minerva. A Gyermekrádió Mi van a varázsdobozban? műsorában A kíváncsi királykisasszony, Az üveghegyen innen és túl műsorban pedig a Csaló az üveghegyen című munkái hangzottak el. Meséi olvashatóak a Móra kiadó által kiadott 1974-es Csupa új mese, az 1976-os Csupa mese, valamint az 1978-as Csupa újdonatúj mese című antológiákban.

Színdarabjai:

  • A csodálatos nyúlcipő (1978, 1984, 1991, 1996)
  • Kristályvirág (1980, 1983)
  • Ajnácska (1993)

Elismerései:

  • A Magyar Rádió Nívódíja a Csupafül, valamint az Aranypofácska című darabokért
  • A Magyar Televízió Nívódíja a Palacsintás királyért
  • Művészeti díj előbb a Szakszervezetek Megyei Tanácsától 1984-ben, majd a Somogy Megyei 1989-ben
  • Kapos Város Szolgálatáért kitüntetés (1994), majd a Díszpolgár (2004)
  • A Közbiztonsági Érdemrend arany fokozata (az Így kell járni című százrészes sorozatért)
  • Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (polgári) (2006)
  • Életműdíj a Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa részéről 2001-ben
  • Somogyi PRÍMA Díj 2008-ban.

Éva nénivel 2014-ben beszélgettünk, a 90. születésnapi előköszöntéséről pedig itt nézheti meg videós összefoglalónkat.

Ezeket olvasta már?