2016. 11. 03., csütörtök, 14:11
Gulág konferenciának adott otthont csütörtökön a Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum. A Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékéve kapcsán a kaposvári múzeum november 16-ig szintén előadásokkal és interaktív foglalkozással várják a téma iránt érdeklődőket.
A Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások Emlékéve kapcsán országszerte tartanak a megemlékezések.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából kiírt „Elhallgatott történelem” c. pályázaton városunkban működő szervezetek is eredményesen indultak. A Kaposvári Városfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft. programsorozatán ismeretterjesztő múzeumpedagógiai foglalkozásokra és angol, ill. magyar nyelven tartott, rendhagyó történelemórákra várják az érdeklődőket. A Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum múzeumpedagógusai közreműködésével tartott múzeumpedagógiai foglalkozásokon emléktárgyak bemutatásával, a közönség aktív bevonásával segítik a résztvevőket az események megismerésében.
Lévai Iván középiskolai tanár angol nyelven mutatja be Sztálin diktatúráját, a Gulag-rendszer kiépítését, az elhurcoltak mindennapjait a táborokban. Az előadások állandó közönsége az EVS program keretében Kaposváron lévő, külföldi fiatalok, akik először hallanak a gulágról. A külföldi fiatalok mellett magyar diákok és felnőttek is hallgatják az előadásokat, történelmi érdeklődésük és az angol nyelv gyakorlása miatt.
Az érdeklődő kaposvári lakosoknak 5 alkalommal lesz lehetőségük magyar nyelvű, rendhagyó történelemórán részt venni Dr. Bertalan Péter PhD, Dr. Kolontái Attila PhD, Dr. Molnár Gábor PhD, Dr. Seress Ákos PhD, és Lenthár Balázs PhD hallgató közreműködésével. Az előadásokon a közönség ismereteket szerezhet többek között a sztálini táborrendszerről, a kommunista eszmékről, a Rákosi-rendszer munka- és internálótáborairól.
| „Eltűnt életek nyomában” |
|
Magyarország 1945-ös szovjet megszállásával vette kezdetét a magyar történelem egyik legsúlyosabb tragédiája, a „málenkij robot”, amely során több százezer civilt hurcoltak el a Szovjetunióba. A szovjet katonai hatóságok az 1944. dec. 21-én létrejött ideiglenes magyar kormányt figyelmen kívül hagyva, annak tudta és beleegyezése nélkül nekiláttak az ország egész ipari gépezetének leszereléséhez és Szovjetunióba szállításához, és megkezdték először a munkaképes fiatalok, majd a polgári lakosság deportálását a gulágokba. A gulágok, vagyis a javítómunka-táborok az egész Szovjetuniót behálózták. Itt tartották fogva azokat, akiket rendszerellenesnek minősítettek. Minimális élelem és egészségügyi ellátás mellett dolgoztatták napi 12-16 órán át a foglyokat. Magyarország területéről elsőként a 17-45 év közötti német származású férfiakat és 18-30 év közötti, német származású nőket gyűjtötték be megadott létszámban. A származást legtöbbször a név alapján állapították meg, de ahol nem volt elég német származású és német nevű ember, ott magyarokkal egészítették ki a létszámot. A begyűjtötteket semmiről sem tájékoztatták azon kívül, hogy egy kis munkát kell végezni front mögötti területeken. A katonák állítólag – hogy megnyugtassák a civileket – azt ismételgették a raboknak, hogy „malenykaja rabota”, vagyis „kis munkára” viszik csak őket. 1950-től a hadifogolytáborok is átalakultak büntetőtáborokká. A Gulag-rendszer felszámolásáról Sztálin 1953-ban bekövetkezett halála után esett szó, de csak 1956-ban kezdték meg a foglyok felszabadítását. |
