Ilyen lesz a közlekedési központunk

2015. 10. 29., csütörtök, 11:01

Tizenkétmilliárd forintból épül meg a Kaposvári Közlekedési Központ, miután Szita Károly polgármester és Orbán Viktor miniszterelnök október elején aláírta a somogyi megyeszékhely jövőjét alapvetően meghatározó megállapodást.

Sorozatunkban a gazdasági fejlődést és az életminőség javítását célzó beruházások közül most a hivatalosan intermodális csomópontnak nevezett központ terveit ismerhetik meg.

A Kaposvári Közlekedési Központ célja az, hogy a közösségi közlekedés számára egy olyan csomópont épüljön ki, mely több közlekedési módozatot kapcsol össze, és ezáltal jelentősen lerövidüljön az átszállási idő. A projekt során a vasúti, a helyi autóbusz, a helyközi autóbusz, az egyéni gépkocsis, a kerékpáros a gyalogos és a taxis közlekedési módokat kapcsoljuk össze, s ezzel legalább 15 ezer ember közlekedését könnyítjük meg. Ők azok, akik a területre jellemző teljes, 35 ezer fős utasforgalomból át is szállnak egyik eszközről a másikra - mondta lapunknak L. Balogh Krisztina főépítész.

A fejlesztés révén megvalósul a vasút által ma kettévágott belvárosi és donneri városrész újraegyesítése, továbbá jelentősen javul a belváros településképe.

A csomópontépítés hozzájárul a foglalkoztatás bővüléséhez közvetlen és közvetett módon egyaránt. Közvetlenül a projekt megvalósításának ideje alatt, közvetett módon pedig azáltal, hogy szolgálja a régió versenyképességét, kereskedelmi és gazdasági funkciók erősödését, amely további munkahelyteremtéssel jár.

A városi főépítész felhívta a figyelmet arra is, hogy Kaposvár megyei központként, valamint egyes közösségi funkciók tekintetében regionális központként nemcsak a környék lakosságát szolgálja ki, hanem ellátást biztosít a szomszédos kistérségeknek is - ezáltal az ott élők számára magas színvonalon lesznek elérhetőek a különböző közlekedési módok, mind az üzleti-gazdasági, mind a személyforgalom esetében.

A beruházás elemei:

  • Közúti felüljáró épül a Béla király utcánál, hogy a vasúti közlekedés a jövőben ne akadályozza a közúti közlekedést. A külön szintű átjáró a cukorgyári terület érintése nélkül a Hársfa utca folytatásaként épül. Az új közút tehát kapcsolatot biztosít a Csík Ferenc sétány meghosszabbított szakasza, valamint a Béla király utca és a Hársfa utca között.
  • Új, 160 méteres, 7,5 méter széles gyalogos-kerékpáros aluljáró épül a Budai Nagy Antal utca és a Csík Ferenc sétány között, amely közvetlen kapcsolatot biztosít a belváros és a Donner között.
  • Az új gyalogos-kerékpáros felüljáró a jelenlegi gyalogos felüljáró helyén biztosít közvetlen kapcsolatot a vasúti peronokra és a buszpályaudvarra. A Petőfi tér – vasútvonal - Csík Ferenc sétány felett áthúzódó 190 m hosszú felüljáró köztérjellegű kapcsolatot biztosít a belváros és a donneri városrész között. A függőleges irányú közlekedést lépcső és lift biztosítja. A hídon kerékpárút, gyalogút és utaselosztó sáv is készül.
  • A helyi és a helyközi busztársaságok számára együtt üzemeltetett, közös peronon kialakított állások létesülnek részben közvetlenül a vasúti peron mellett, ezzel biztosítva a lehető leggyorsabb átszállást.
  • A helyi-, helyközi busztársaságok és a turistabuszok hosszú távú parkoltatására új parkoló épül.
  • A felvételi épület részleges felújítása és átalakítása utasforgalmi központtá. Jelenleg megvalósítás alatt áll az épület műemléki felújítása valamint a kormányablak kialakítása. Az épület földszintjén marad a központi váró, a busztársaságok és a MÁV ügyfélforgalommal érintett helyiségei és az ötablakos, közös kialakítású pénztár-információ. A felvételi épület keleti szárnyában a kormányablak kap helyet két szinten és jelenlegi helyén marad a posta.
  • P+R parkoló épül a felvételi épület közelében, a déli városrészből érkező utasok részére pedig a Csík Ferenc sétány mellett, az aluljáró két oldalán létesülnek további parkolók.
Kaposvár vasútjáról

A roppant számú nép hatalmas éljenzéssel fogadta az első mozdonyt

Kaposvár az 1870-es évek elején kapott vasutat, amikor megépült duna–drávai (azaz a bátaszék–dombóvár–kaposvár–zákányi) vonal. A megyeszékhely mellett 1871 áprilisában fogtak hozzá az építkezéshez. Még épült a vasút, amikor a „Richárd” névre keresztelt, koszorúkkal és zászlókkal borított első mozdony, 1872. március 25-én este 8 órakor befutott Kaposvárra, ahol az összecsődült „roppant számú nép” hatalmas éljenzéssel fogadta. Néhány hónap múlva, augusztus14-én adták át a dombóvár–zákányi vonalszakaszt – tudtuk meg Nagy Zoltán helytörténésztől.

1872-ben, a jelenlegi állomáshelyén az első indóház is felépült. Az új vonalon kezdetben nagyon lassú volta közlekedés, ám a nyolcvanas évek második felében a sínek cseréjével és a hidak átalakításával elsőrangúvá fejlesztették az 1884-től már állami kézben lévő duna–drávai vasutat. A város közlekedés földrajzi helyzete 1890-ben változott meg alapvetően, amikor a MÁV Kaposváron keresztül teremtette meg a vasúti összeköttetést Budapest és az Adriai-tenger partján fekvő Fiume között. Ráadásul a somogyi helyiérdekű vasútvonalak is Kaposvár központtal épültek ki a 19. század utolsó évtizedétől fogva. A világháború előtt öt irányból már napi huszonnyolc vonat érkezett Kaposvárra, amelynek forgalma akkor Nagykanizsáét és Pécsét is megelőzte.

Egyre fontosabb lett a kaposvári állomás, így nagyobb indóházra volt szükség. Előbb azonban még a biztonságos összeköttetést is meg kellett teremteni a városközpont és a Donner városrész között. Az erre szolgáló négynyílású közúti felüljárót 1898. november 5-én nyitották meg. Addig a vasút válaszfalat képezett a Kapos folyó által némileg amúgy is elzárt déli városrész és a városmag között, hiszen a szerelvények „tologatása” miatt sokszor lezárták a donnervárosi átjárót.

Az új vasútállomást 1900 őszén adták át rendeltetésének, amely Pfaff Ferenc, a magyarországi vasúti épületek neves tervezőjének egyik legszínvonalasabb alkotása. A Kaposvárt is érintő pályaszakaszt 1989-ben villamosították – emiatt lebontották a régi felüljárókat –, a kilencvenes évek második felében pedig megindultak az InterCity-járatok.

 

Ezeket olvasta már?