2015. 10. 13., kedd, 19:20
Tömeghelyzetben az egyén is – mint az imádkozó sáska hímje párzás közben – elveszíti a „fejét”, a racionális és morális önellenőrzés és önszabályozás képességét. Minthogy a tömegnek eleve nincs „feje”, a biztonsági, ésszerűségi, erkölcsi önszabályozása sem működik - nyilatkozta lapunknak Dr. Martin László, a Kaposvári Egyetem Phd egyetemi docense annak apropóján, hogy nemrégiben a Club Chrome üzemeltetői a megengedettnél magasabb beengedett létszámmal veszélyeztették a vendégeiket.
A klinikai-, munka- és szervezet szakpszichológust arról kérdeztük, milyen kockázatai vannak az efféle felelőtlenségnek, milyen veszélyeket rejt magában az, ha az egyének helyett a tömeg veszi át az irányítást?
- Milyen veszélyeket rejt magában az, ha sok, az engedélyezettnél jelentősen több ember van összezárva egy helyen?
- Mint pár évvel ezelőtt Budapesten a Nyugati téri szórakozóhelyen történteket is láttuk, de évente a keleti zarándokhelyeken is újra és újra megtörténik, ezek a helyzetek élet- és balesetveszéllyel, gyakran kriminális cselekményekkel járnak, főként olyan személyek esetében, akik még tapasztalatlanok, védtelenek, esetleg valamilyen tudatmódosító szer hatása alatt állnak.
- Befolyásolja-e ezt, hogy a szórakozóhelyeken rendszerint alkoholt is fogyasztanak a jelenlévők?
- Az előző mondatom végén erre is utaltam. A leggyakrabban és legkorábban használt ilyen hangulat- és tudatmódosító szer az alkohol, mely közismerten gátlástalanítja a személyiséget, az aktuális vágyak, indulatok feletti racionális és erkölcsi kontroll, az önmaga és mások iránti felelősségérzet csökken, megszűnik, fokozódik a kockázatviselkedésre irányuló vágy, késztetés. Ebből akkor lesz valóban ön- és közveszélyes cselekvés, ha a csoport a félelemre, bátorságra apellálva gyakorolt nyomást az önmagának is bizonyítani vágyó személyre. Még kifejezettebb ez, ha az alkoholt egyéb droggal együtt fogyasztják, illetve, ha csoportosan.
- Ha kitör egy pánik bármilyen okból, milyen tömeglélektani folyamatok indulnak meg?
- Számosan leírták, hogy egyfajta „érzelmi ragály” alakul ki, vagyis az egyre szélsőségesebben, gátlástalanul, kontrollálatlanul dübörgő érzelmek, nem csak az egyén „egyéniségvesztésével”, lelki „leépülésével”, visszacsúszásával járnak, hanem a másik érzelmeinek én-határokat elmosó átvételével is. Volt aki a „nyájösztön” kifejezésben ragadta meg, hogy a tömeghelyzetekben fokozott a másik viselkedésének kritikátlan, mérlegelés nélküli utánzása.
- Hogyan működik a túlélési ösztön ilyen helyzetekben?
- Mindezen dinamikai folyamatok mellett ez a visszacsúszás a korábbi életkori szintre azt is jelenti, hogy a viselkedést egyre kevésbé a társasan tanult motívumok, szabályok irányítják, hanem egyre inkább az elemibb, a túléléssel – és a szaporodással! – kapcsolatos ösztönösek. Enni, inni, mozogni (tánc), szexelni, ha kell, fejvesztve menekülni, magamat menteni mások kára árán is. Ez a pánik lényege, ehhez adódik a tömeg szervezetlensége, illetve pánik helyzetekben a szervezésre tett kísérletek kudarca – ha csak nem helyeznek kilátásba nagyobb fenyegetést az épp aktuálisan tapasztalhatónál, pl. lövöldözést.
- Miben más a tömeg viselkedése, mint az egyéné?
- Mint látjuk, tömeghelyzetben az egyén is – mint az imádkozó sáska hímje párzás közben – elveszíti a „fejét”, a racionális és morális önellenőrzés és önszabályozás képességét. Minthogy a tömegnek eleve nincs „feje” – kivéve néhány olyan esetet, mikor önjelölt vezérek, akikhez ilyenkor a tagok, mint kisgyerek a szülőkhöz, csüngően viszonyulnak –, a biztonsági, ésszerűségi, erkölcsi önszabályozása sem működik, legfeljebb sokszor utólag döbbennek meg, hogy
Jézusom, mit tettünk?
– lásd Fábri Zoltán, Móra Ferenc regénye alapján 1956-ban készült Hannibál tanár úr című filmjét.
