Vers mindenkinek

2012. 03. 27., kedd, 19:40

Először tavaly vitte ki a színház falai közül a költészetet a Csiky. A művészek és az egyetemi hallgatók utcákon, tereken, buszmegállókban, boltokban, iskolákban, a börtönben és a kórházban is mondtak verset.

Így lesz ez idén is, de a programban most a kaposváriak segítségére is számítanak. Április 11-én délelőtt 10.00 órakor közös verselésre invitálnak mindenkit a Kossuth térre, s azt remélik, több százan ünneplik majd így a Költészet Napját.

József Attila: Mama

Már egy hete csak a mamára gondolok mindíg, meg-megállva. Nyikorgó kosárral ölében, ment a padlásra, ment serényen. Én még őszinte ember voltam, ordítottam, toporzékoltam. Hagyja a dagadt ruhát másra. Engem vigyen föl a padlásra. Csak ment és teregetett némán, nem szidott, nem is nézett énrám s a ruhák fényesen, suhogva, keringtek, szálltak a magosba. Nem nyafognék, de most már késő, most látom, milyen óriás ő - szürke haja lebben az égen, kékítőt old az ég vizében.

Április  11-e, József Attila születésnapja 1964 óta a Költszet Napja. A huszadik század egyik legismertebb költője sokféle hangú verset írt, épp ezért életművét sokan sokféleképpen próbálták értelmezni. A tiszta költészet eszménye mellett megfért a szocialista korszak, a szerelmes versek és a tragikus önsors vizsgálata is.

• vers
• Csiky Gergely Színház
• költészet