A főpaptól a festőn át a palacsintás királyig
Abban, hogy a Kaposvári Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága 1973 szeptemberében Dési Huber István közre keresztelte át a korábbi Pázmány Péter közt, vélhetően szerepet játszott, hogy a „proletár festő” Dési Huber neve – bár a művész pályája szintén nem kapcsolódott sem Kaposvárhoz, sem Somogyhoz – a döntéshozók szerint jobban illett a „szocializmust építő” megyeszékhelyhez, mint a jezsuita szerzetesből lett esztergomi érseké. (A Pázmány Péter utca azonban megtarthatta a nevét.)
Az erdélyi születésű Dési Huber Istvánnak (1895–1944) amúgy nehéz sors jutott osztályrészül. Anyja korai halála miatt, és mert apja, a német származású kisiparos csődbe ment, olyan anyagi gondokkal küzdött, hogy nem tudta folytatni a tanulást. Volt alkalmi munkás, inas, pincér, kifutó, csavargó, napszámos és ügyvédi irodában írnok is. Önkéntesként harcolt az első világháborúban, míg tüdőbaja miatt le nem szerelték. Ezután Désen, apja ötvösműhelyében dolgozott, s közben rajzolni tanult. Majd Budapestre vezetett az útja, 1924-től pedig Olaszországban vállalt munkát; ekkortájt készült grafikáival már sikerrel szerepelt a torinói és a firenzei nemzetközi kiállításokon. 1927-ben tért vissza Magyarországra, ahol a KÚT (Képzőművészek Új Társasága) fogadta tagjai közé. Az 1930-as évek elején már érett festőnek számított. A kubizmus, majd az expresszionizmus hatott rá, sok művének drámaisága Vincent van Gogh alkotásaira emlékeztet. Tüdőbajából azonban nem sikerült kigyógyítani, a kezelésekkel csak meghosszabbítani tudták az életét. 1958-ban posztumusz kapta meg a Kossuth-díjat.
1973 őszén tehát Dési Huber István lett egy dél-dunántúli megyeszékhely békés utcácskájának névadója. Az emléktábla-leleplezéssel egybekötött keresztelőre november 10-én került sor a művész özvegyének jelenlétében. Az ünnepség egyébként úgy folyt le, ahogy ez szokás volt akkoriban (is); Balogh János, a városi tanács-vb titkára mondott avatóbeszédet, s a közeli (két év óta működő) Zrínyi Ilona Általános Iskola úttörői virágcsokorral kedveskedtek Dési Huber Istvánnénak. Aki kijelentette: számára „megrendítő öröm” volt részt venni ezen az ünnepségen.
Valami mégis kiemelte ezt az utcanév- és emléktábla-avatót a hasonló rendezvények sorából. Azon ugyanis Budapest IX. kerületének küldöttsége is részt vett – a kerületi népfronttitkár és a tanácselnök, dr. Keszei Pálné jött el –, ami azonban nem csak annak szólt, hogy Dési Huber István fiatalkorában egy ideig ott volt munkás. Hanem annak is, hogy Kaposvárt ugyanabban az évben, 1873-ban nyilvánították (másodszor és immár véglegesen) „rendezett tanácsú” várossá, amikor Budapest – Pest, Buda és Óbuda egyesülésével – hivatalosan létrejött. 1973 tehát mindkét település életében centenáriumi évnek számított, amit fel is tüntettek a kaposvári emléktáblán. Talán azért időzítették novemberre a kaposvári ünnepséget, mert csaknem pontosan egy évszázada, 1873. november 17-én tartotta meg alakuló ülését az egyesült Budapest tanácsa.
S ha a közterület-keresztelőt és a festőről való megemlékezést eleink beillesztették a centenáriumi rendezvénysorozatba, mi is vethetünk egy pillantást arra, ami abban az évben, 1973-ban Kaposváron megesett. Például január 1-jén lépett hatályba a város új, „szocialista” címere, ez évben kezdődött meg az új gépészeti szakközépiskola és a Kapos-hegyi víztorony építése, s ekkor adták át a 330 lakásos Sávházat. A Honvéd és a Damjanich utca sarán álló Honvéd laktanyát viszont lebontották, és az épület rossz állaga miatt a Berzsenyi utcai zsinagógában is megszűntek az istentiszteletek.
1973-ban jelent meg – nyilvánvalóan a centenárium alkalmából – a Kaposvárt bemutató első magyar bélyeg, amely a városházát és a Kossuth teret ábrázolta. A Kaposvári Húskombinátban (!) február 17-én aláírták a mongóliai Darhan és Kaposvár közötti testvérvárosi együttműködésről szóló megállapodást, s március 1-jén egy bizonyos Mathesz Imre (1937–2010) lett a Kaposvári Rákóczi NB II.-es labdarúgócsapatának edzője. (Van-e, ki e nevet nem ismeri?) Április 15-én Kaposváron is megtartották a tanácstagválasztást – de csupán egyetlen választókerületben volt kettős jelölés…
Decemberben Kárpáti Rudolf (1920–1999) olimpiai bajnok vívó és zenetörténész tartott előadást pályafutásáról a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskolán, Centenáriumi parknak nevezték el a Cseri parkot, és a televízióban is bemutatták Fésűs Éva (1926–2019) kaposvári meseíró A palacsintás király című mesejátékát…