Énekes adott nevet a Róma villának
Magyar földön 2011-ben emlékeztek meg arról, hogy 150 évvel azelőtt született Rippl-Rónai József festőművész. Mind szülővárosában, a somogyi megyeszékhelyen, mind Budapesten (a Szépművészeti Múzeumban és a Magyar Nemzeti Galériában) kiállítások nyíltak; az újjáépített kaposvári Együd Árpád művelődési központban rendezett emléktárlatot novemberben már a tízezredik látogató tekintette meg.
A jubileumi emlékév jelentős kaposvári eseményeinek sorába illeszkedett, hogy a festőművész bronz mellszobrát is felavatták a Róma-hegyi Rippl-Rónai Emlékmúzeum parkjában. Horváth Balázs művét 2011. május 24-én leplezték le, tehát éppen az évfordulón – bár akad némi bizonytalanság a tekintetben, hogy a jeles festő 1861. május 23-án, 24-én vagy 25-én látta-e meg a napvilágot. Az viszont biztos, hogy másfél évszázad múltán az emlékmúzeum nyugalmazott gondnoka, özvegy Böszörményi Istvánné – Erzsi néni – állta a szoborállítás költségeit, így most az ő jóvoltából látható a villához vezető szép vadgesztenyesor végén az idős mester arcvonásait megidéző, márványtalapzaton álló alkotás. Szita Károly polgármester ezért emelte ki köszöntőjében, hogy „a mai ünnep nemcsak Rippl-Rónaié, hanem Erzsi nénié is”. Gelencsér Attila, a megyei önkormányzat elnöke pedig hozzátette: „Rippl-Rónai József munkássága ékes bizonyíték arra, hogy vidékről is bekerülhet valaki a világ körforgásába, és ikonná válhat”. (Kapos Extra, 2011. május 26.)
Az emlékmúzeum, azaz a Róma villa a Rippl-Rónai-kultusz legfontosabb helyszíne, hiszen 1908-tól fogva itt lakott és dolgozott Rippl-Rónai József. Az épület neve elválaszthatatlanul összekapcsolódott a festő pályájával és művészetével, története azonban ennél jóval korábbra nyúlik vissza.
Az eredetileg Esterházy-tulajdonban levő házikó valószínűleg még a 18. században épült, s igazi villává Gundy György, a pesti német színház volt igazgatója tette a kiegyezés után. A régi kaposvári iparoscsaládból származó Gundy legalább olyan érdekes művészpályát futott be, mint a villa későbbi tulajdonosa, Rippl-Rónai. Gundy György apja borbélymester volt, ő maga tanítónak készült, s mivel ez a foglalkozás a kántorsággal járt együtt akkoriban, hamarosan kiderült, milyen szép a hangja. Innen már egyenes út vezetett a színészi-énekesi pályára. Gundy megtanult németül, a magyar fővároson kívül Boroszlóban is megfordult, megnősült, tehetős emberré vált. Jó sora azonban nem tartott örökké: színháza leégett, felesége meghalt, ő pedig felhagyott a színészettel, s a honvágy hazahozta Kaposvárra.
A hajdani operaénekes földet vett a Róma-hegyen, s 1868-ban emeletessé alakíttatta az ott talált földszintes kis vályogházat, amelyet ő nevezett el Róma villának. Tetejére bádogból készült harangtornyot emeltetett, benne délidőben ebédre szólító haranggal. A Somogy című hetilap már 1871. április 18-i számában beszámolt olvasóinak a híres villaépületről: „Gundy György, az egykor kitűnő énekes, a pesti német s több külföldi színház neves igazgatója Kaposvárott terjedelmes birtokot vásárolt, melyen egy ízléssel renovált lakot valóban keleti fényűzéssel és ízléssel rendezett be; a helyiség neve: villa Róma.”
A nyugalmas vidéki életet azonban tüdőbaja miatt nem sokáig élvezhette Gundy György, aki hasztalan gyógykezeltette magát Európa-szerte. A kaposvári fiú, akit földbirtokossá és villatulajdonossá tett szép énekhangja, 1880 júniusában hunyt el Budapesten. A Kerepesi temetőben talált végső nyughelyet.
A villát először Brandt József nyugalmazott alezredes vásárolta meg a Gundy-örökösöktől, tőle pedig 1908-ban Dobossy Pál, aki azonban nem kívánta megtartani. Rippl-Rónai József érdeklődését ugyanezen a nyáron keltette fel a csinos épület. A kaposvári festőművész éppen Kunffy Lajosnál vendégeskedett Somogytúron, amikor megtudta, hogy „szabad a vásár”. 1906. évi fővárosi kiállításának jövedelméből jutott pénz a tranzakcióra, s miután hagyta, hogy Kunffy rábeszélje az üzletre, 1908. július 23-án – francia feleségével, Lazarine Baudrionnal együtt – meg is vásárolta a gazdag múltú, de ennél is mozgalmasabb jövő előtt álló Róma-hegyi villaépületet.
A hatszobás, parkkal körülvett ház éppen megfelelt nekik; augusztusban be is költözött a házaspár. „Rippl-Rónai számára meghatározó tényező volt a mindenkori otthona. Új háza az otthonkultuszt hirdeti. […] A park mellett gyümölcsös, legelő, elkerített állatfarm, szántóföld tette ki a tízholdas birtokot. A gyerekek csacsin nyargaltak, az öregek kugliztak. Az egész Róma villa a művész-gazda alkotótevékenységét szolgálta.” (Horváth János: Rippl-Rónai művészete. Kaposvár, Kaposvár M. J. Város Önk., 2016. 97. o.)