Pusztulás és újjászületés a Gyertyánosban
Igazán méltó helyre került a két tárkányi fafaragó alkotása, hiszen a kiváló természetfilmes, az életből tragikusan-váratlanul-önkéntesen távozó Rockenbauer Pál (1933–1987) emlékoszlopát az általa oly nagyon szeretett és értett természet öleli körül abban a vadregényes kaposvári parkerdőben, ahol maga is megfordult második nagy országjáró sorozatának forgatásakor. A legendás „Roki” és csapata a nagy sikerű Másfél millió lépés Magyarországon című tévéprodukció után újabb egymilliót lépett, hogy ezúttal a Nyugat- és a Dél-Dunántúl természeti meg kulturális értékeit mutassa be a kortársaknak – és nem utolsósorban az utókornak. Maga a túra 1986. nyár végétől ősz közepéig tartott. Ezután még bő egy évig járta Rockenbauer Pál ennek világnak kanyargó, poros és olykor céltalan ösvényeit. Ha nem hal meg 1987 késő novemberében, néhány nap múlva újra Somogy megyébe vezet az útja; december 1-jén ugyanis Darányban találkozott volna az olvasóival.
Hívei – s talán nem túlzás a szó: rajongói – persze mindenhol voltak, így Kaposváron is, ahol több mint negyed évszázaddal később, 2013. október 4-én faoszlopot avatott tiszteletére a helyi Magyar–Román Baráti Társaság. Az erdő, ahol a sajátos emlékmű áll, egyúttal arról is bizonyságot tesz, hogy az értő természetszeretet nem merül ki a passzív szemlélődésben. A festői Gyertyános-völgyben nagyot alkotott a somogyi természetbarát-mozgalom. A második világháborúban jórészt letarolt, kipusztított, de lassan újjáéledő erdőben a hatvanas évek végétől fogva mindig épült-szépült valami. Persze a természet maga is gondoskodott róla, kedvelt kirándulóhellyé váljon a Gyertyános-völgy: a vízmosásokkal tagolt, gyertyános-tölgyessel borított erdőben számos forrás fakad, s a hely már a város határában ízelítőt ad abból, hogy milyen az igazi Zselic.
Először, 1969 tavaszán – a jeles helytörténész és turista, volt cserkész és majdani MDF-es Lévai József György irányításával – a Négytestvér-forrás kiépítéséhez fogtak hozzá az önkéntesek. Nehéz körülmények között dolgoztak; a szükséges építőanyagot például kerékpárral kellett a helyszínre szállítaniuk. Arról, hogy pontosan mit takar a forrás elnevezése, tehát ki ez a „négy testvér”, különféle elképzelések élnek egymás mellett. Egyesek szerint Árpád vezér fiai ők: Jutas, Levente, Tarhos és Üllő, de olyan vélemény is van, hogy négy érdemdús irodalmárt jelképeznek: Csokonai Vitéz Mihályt, Fekete Istvánt, Gyergyai Albertet és Takáts Gyulát. Az előzőekhez képest prózainak tűnik a teória, mely a négy évszakot látja a négy vízsugárban, de még ez is költői az egyik túravezető azon megállapításával összehasonlítva, mely szerint az elnevezés „a négy kifolyóra utal”… Bármi is az igazság, a kész forrást – amely a maga nemében az első volt a környéken – 1971 októberében adták át.
A munka ezzel nem állt meg. A lelkes természetbarátok turistautakat láttak el jelölésekkel, táborhelyet alakítottak ki, az erdőgazdaság erdei bútorokat helyezett el és hidakat építtetett. 1973 májusában – Kaposvár centenáriumi ünnepségeinek sorába illesztve – a völgy első turistaházát is felavatták, ugyanaz év novemberében pedig a 141 hektáros Tókaji és a 460 hektáros Gombás–Desedai mellett a 44 hektáros gyertyános-völgyi parkerdőt is átadták (Madas András miniszterhelyettes részvételével). 1974-ben a Kőér vizének elzárásával elkészült a Hódos-tó (Rockenbauer Pál emlékoszlopa ennek a mesterséges állóvíznek a szigetén kapott helyet), a következő évben pedig még haranglábat is készített Kling József szobrászművész. (Átmenetileg a Nagytótvárosból behozott harangot tették fel rá.)
Hamarosan azonban alábbhagyott a lendület, mert nem minden arra járó honfitársunk viselte gondját az új létesítményeknek. Az épülőfélben levő turistaházat éppúgy felgyújtották, mint ahogy a Kaposvári Spartacus Sportkör 1977-ben átadott kulcsos turistaháza is leégett 1982 tavaszán. Utóbbit már nem is lehetett újjáépíteni. „Kőmíves Kelemen munkájához hasonlított a parkerdő kialakítása. Amit egyik nap felépítettünk, azt a másik napon lerombolták.” (Lévai József György: Erdők, vizek, emlékek. Régi titkok nyomában. Kaposvár, Kaposvári Városszépítő Egyesület, 1997. 127. o.)
Szerencsére mégsem a vandálok mondták ki az utolsó szót. 1995 szeptemberében felavatták a Zrínyi Lovas Klub lovaspályáját, s amikor „Roki” emlékoszlopa is elkészült, további fejlesztéseknek örülhettek a Gyertyános-völgybe látogató természetbarátok. A parkerdő határozottan turistabarátabbá vált; egyebek közt a Négy testvér-forráshoz vezető fahidat is kijavították.
Rockenbauer Pál kaposvári emlékhelyén joggal bizakodhatunk abban, hogy aki a természetet szereti, rossz ember nem lehet…