Móricz Zsigmond Kaposváron
A legtöbb emléktábla és köztéri szobor felavatása egy sokrétű eseménysor végére tesz pontot. S a történet általában nem akkor kezdődik, amikor megszületik a döntés a műalkotás elhelyezéséről, hanem jóval korábban. Így volt ez Móricz Zsigmond (1879–1942) domborművel ékesített emléktáblájával is, amely 1973-ban találta meg helyét a mai Móricz Zsigmond Mezőgazdasági Szakgimnázium és Szakközépiskola falán, a bejárat mellett.
A nagy realista regényíró több ízben is járt Kaposváron. A város 20. század eleji kulturális életének kimagasló eseménye volt az az irodalmi est, amelyet a helyi Krajcáregylet (a zsidó asszonyok jótékonysági egylete) 1911. december 9-én rendezett a Turul Szállóban a Nyugat című folyóirat munkatársainak közreműködésével. Ignotust, Móricz Zsigmondot és Szép Ernőt Rippl-Rónai József festőművész mutatta be a közönségnek. „Igazi esemény volt az, amit jól megérzett a publikum is, mely szinte meg volt babonázva, mikor a négy művész egyszerre, együtt megjelent a pódiumon.” (Somogyvármegye, 1911. december 12.) Erre a Nyugat-estre vezethető vissza Móricz és Rippl-Rónai művészbarátsága.
Az író és a festő később is többször találkoztak: 1915 októberében például Bartók Béla és Móricz Zsigmond is a közönség elé lépett azon az előadó-délelőttön, amelyet Rippl-Rónai József kiállításának keretében rendeztek a budapesti Ernst Múzeumban. A kaposvári Róma villában az a Rippl-Rónai-kép is elkészült, amely talán a legjobban fejezi ki a 20. század egyik legjelentősebb magyar írójának egyéniségét. „A Nyugat írói közül – vendégkönyv híján – remekmívű pasztellportrék dokumentálják Móricz Zsigmond es Szabó Lőrinc jövetelét.” (Horváth János: Rippl-Rónai művészete. Kaposvár, Kaposvár M. J. Város Önk., 2016. 145. o.) Az író 1927. november 27-én is járt Kaposváron – festő barátjának temetésén…
Móricz legtöbbet emlegetett kaposvári vizitjére azonban a Tanácsköztársaság idején került sor. 1919. április 12-én a Földművelésügyi Népbiztosság küldöttsége látogatott ide a szövetkezetek tanulmányozása végett, s a delegációnak holland, amerikai és angol újságírók mellett Móricz Zsigmond is tagja volt. Kezdetben, míg a parasztság sorsa el nem keserítette s a kommün diktatórikus gyakorlata ki nem ábrándította, az író lelkes riportokban köszöntötte az új rendet, s Kaposváron is beszédben üdvözölte a szövetkezetek alapítását. A szentjakabi iskola című cikkében, amely 1919. április 15-én jelent meg a Kaposváron kiadott Somogyi Vörös Újságban, megemlékezett a dénesmajori gyerekekről, akik órákon át gyalogoltak Kaposszentjakabra, hogy elvégezhessék az elemi iskolát. Évtizedekkel később aztán a Móricz Zsigmond Mezőgazdasági Technikum éppen ott, Dénesmajorban talált otthonra…
Kaposvár középfokú mezőgazdasági iskolája (amely a kollégiummal együtt 1963-ban vette fel Móricz Zsigmond nevét) 1964-ben költözött át a belvárosból az akkor még Toponár községhez tartozó Dénesmajorba, a felsőfokú mezőgazdasági technikummal közös épülettömbbe. Az 1968-ra szakközépiskolává alakított középfokú technikum számára azonban hamarosan szűknek látszott – és az is volt – a meglevő dénesmajori épület.
Miután a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium engedélyezte, hogy nagyobb és korszerűbb hajlékot kapjon a középfokú intézmény, a Mezőber hozzáfogott a tervezéshez, a Somogy Megyei Állami Építőipari Vállalat pedig a kivitelezéshez. A kaposvári újságírók már a munkálatok befejezése előtt megállapították, hogy „megyénk legszebb középiskolája épül a Dénesmajorban”, amely „jócskán eltávolodott a típustervektől”. (Somogyi Néplap, 1971. augusztus 29.) A színvonalas oktató-nevelő munka tárgyi feltételeit biztosító iskolát 1971 szeptemberében adták át. A Móricz Zsigmond Mezőgazdasági Szakközépiskola igazgatójává Beregszászi Ilona (1928–2010) igazgatóhelyettest nevezték ki.
Ilyen előzmények után leplezték le 1973. december 4-én az új iskolaépület bejáratánál (a későbbi Guba Sándor utcában) Móricz Zsigmond domborművét, Weeber Klára szobrászművész alkotását. Szűcs Kálmán, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, a MÉM szakoktatási főosztályvezetője mondott ünnepi beszédet.
Móricz Zsigmond nevét azonban nem csak az iskola és a dombormű őrzi Kaposváron. 1952-ben utcát, majd művelődési házat is elneveztek róla, és 1969-ben, a nevezetes „riportút” 50. évfordulóján emléktáblát lepleztek le a szentjakabi iskola falánál.
A mezőgazdasági szakképző iskola felújított és kibővített épületét 2017 elején adták át.