A vasúti palota méltóságos összhangja
A nagyjából száz évvel azelőtt felépült kaposvári vasútállomáson 1999 októberében leplezték le a tervező, Pfaff Ferenc emlékművét, Veres Kálmán szobrász alkotását. A váróteremben tartott ünnepségen Szita Károly polgármester mondott avatóbeszédet. (A felújított állomáson, amelyet 2017. március 9-én adtak át ünnepélyesen, már nem az eredeti helyén, az emlékkövön, hanem az egyik folyosó falán látható a Pfaff Ferencet ábrázoló dombormű.)
Egyébként nem ez volt az első állomásépület Kaposváron: már a vasúti közlekedés megindulásának évében, 1872-ben felépült egy indóház; ugyanott, mint a jelenlegi, bár szerényebb formában. Negyedszázaddal ezután báró Dániel Ernő kereskedelemügyi miniszter (Kiss Ernő aradi vértanú unokája) – a forgalom növekedését látva és a kaposváriak kérésnek engedve – elrendelte, hogy bővíteni kell a vasútállomást. A feladat azonban nem volt éppen egyszerű, hiszen még meg kellett építeni a donneri felüljárót, ráadásul kevés volt a pénz, így csak 1899. augusztus 9-én fogtak bele az új indóház építésébe. (A régit lebontották.) Az építkezést végig viták kísérték; eleinte abban sem alakult ki egyetértés, hogy hol álljon a felvételi épület. Ezenkívül elégedetlenséget szült a hír, hogy az alapozási munkáknál zágrábi kőműveseket alkalmaznak, miközben a városban több mesternek nincs munkája… A befejezést ismét a pénzhiány késleltette, később meg azon vitatkoztak, hogy milyen tapétákat rakjanak fel, s milyen módon világítsák meg az indóházat. Csúsztak a kivitelezők is, s amikor végre elkészültek, szolidan, nagyobb ünnepélyesség nélkül – bár szép közönség jelenlétében – adták át a forgalomnak az új vasútállomást 1900. november 16-án.
Ezen a péntek délelőttön először a budapesti 1002. számú gyorsvonat futott be a vadonatúj kaposvári indóház elé. „Szép és örömteljes látvány volt ez – tudósított az állomásépület megnyitásáról a Somogy című hetilap 1900. november 18-i száma –, mert a régi helyiségmizériák megszűntek, s egy nagy és szép épület díszíti Kaposvárt […]. Miután a világítás berendezése miatt a munkát felsőbb utasításra beszüntették darab időre, s a villanyvilágítás ezúttal elejtetett, petróleummal levén a helyiség világítva; a munkaszünet sok időt elvett, s így az utóbbi hét lázas munkában folyt le, hogy készen legyenek a kiszabott időre, azért még éjjel is folytonosan dolgoztak; több mint száz ember volt elfoglalva […]. A kupola alatti főbejárat oly impozáns, szép látványt nyújt, mely mindenkit meg fog lepni; ha nem is olyan nagy, de magasabb a fővárosi Keleti pályaudvari indóházinál, szép és nagy függő s több lámpával díszítve. A falakat borító szép faburkolatok 120 és 165 cm magasak. Az első oszt. váróterem zöldes színre van festve, szép tükrök és rézszínű kelmével bevont kerevetek, székekkel. […] Az egész kivitelben a méltóságos összhang szinte meglep; úgy a végzett munkák tisztasága, sőt eleganciája. […] Elismerés tehát ismételve a tervező Pfaff felügyelőtől az utolsó munkásig mindazoknak, kik ily szép palotával gazdagították újra Somogy vármegye székvárosát.”
Azt mondják, hogy Pfaff Ferencnek (1851–1913), a magyarországi vasúti épületek legnevesebb tervezőjének ez az egyik legérdekesebb és legkiforrottabb alkotása, a legszebb és legsikerültebb hazai indóházak közül való. A mohácsi születésű Pfaff Ferenc 1887-től dolgozott a Magyar Államvasutaknál; a kiváló építészt később a Kereskedelemügyi Minisztérium alkalmazta. Több tucat állomásépület tervezése és kivitelezése fűződött a nevéhez. A Pfaff által tervezett pályaudvarok egyszerre mértéktartóak és méltóságteljesek, szerények és arányosak – a historizáló stílusú kaposvári állomáshoz hasonlóan, amely a versecinek és a szatmárnémetinek is mintájául szolgált.
A kaposvári vasútállomást természetesen még fejleszteni kellett. 1902 júniusában bevezették a telefont, s 1905 tavaszán villanyvilágítás váltotta fel a petróleumlámpákat az épületben. A pályatesten is ívlámpákat állítottak fel.
Az indóház később átélte a városon átsöprő történelem sok nehéz pillanatát. Az első világháborúban a 44-es gyalogezred „rossebbakái”, a második világháborúban a 10. könnyű hadosztály alakulatai innen indultak a frontra. 1944 nyarán a haláltáborokba hurcolt zsidók is követték őket…, az amerikai repülőgépek pedig bombákat szórtak az állomás környékére.
Több mint egy évszázad alatt számos híresség fordult meg a vasútállomáson, köztük olyan színészek, mint Blaha Lujza. Horthy Miklós többnyire különvonaton jött – akárcsak Kádár János 1967 márciusában. A legjelesebb vendég alighanem a Szent Jobb volt a jubileumi Szent István-évben, 1938-ban…