A mozi és az építész is újjászületett
A megfelelő helyre került Lamping József (1881–1939), a kiváló kaposvári építész emléktáblája, hiszen a Szivárvány Mozi és Zeneház falánál avatták fel 2003. január 27-én, s ezt az épületet, az egykori Városi mozit ő tervezte annak idején.
Bár az is igaz, hogy számos jelentős, a város építészeti arculatát máig meghatározó házra éppígy felkerülhetett volna az emléktábla. Hiszen a tervező vagy kivitelező Lamping tehetségét olyan épületek mutatják, mint a volt Gazdasági és Ipari Takarékpénztár székháza a Fő és a Dózsa György utca sarkán, a Szent Imre és a Damjanich utca találkozásánál emelt barátságos kinézetű munkáslakások sora, a Somssich Pál utcai volt iparosszékház (a későbbi SMK, a mai Roxínház), a polgári fiúiskola (a mai Berzsenyi-tagiskola), a Noszlopy Gáspár utcai volt Áramátváltó Központ, továbbá a hajdani Dunántúli Bank és Takarékpénztár Rt. székháza a Fő és a Kossuth Lajos utca sarkán, a Református gyülekezeti ház, aztán a kórház szemészete, szülészete és igazgatási épülete… És ő tervezte a Nagyboldogasszony Római Katolikus Egyházközség székházát a zárda mellett – amely ma is egyik dísze a Zárda utcának; s 1913-ban ő alakította át kétemeletesre a Korona Szállót – amely csak a hatvanas évekig lehetett dísze a főtérnek, amíg az erőszakos modernizálás felismerhetetlenné nem tette. Lamping József tervei szerint épült meg Faragó Lajos főgimnáziumi tanár háza a Somssich Pál utcában, a Kunffy család síremléke az izraelita temetőben, a Szent István-díszkút a nagytemplom oldalában, a városi főkertésszel együtt ő alakította ki a mai Berzsenyi parkot, sőt még a taszári repülőtér központi épületének és hangárainak építésében is közreműködött. Ezenkívül számos templomot és iskolát tervezett és épített a Dél-Dunántúlon, a Felvidéken pedig katonatemetőket hozott létre az első világháború idején.
Életművének legjobb ismerője, H. Molnár Katalin könyvtáros szerint a gödrei születésű, magyarországi sváb családból származó építész tervei közül harminchat épület valósult meg. Eleinte eklektikus stílusban tervezett Lamping, de munkáit csakhamar szecessziós elemekkel ötvözte. A román kor építészeti hagyományait is felhasználta, s még az angol családiház-építészet is hatást gyakorolt rá.
Amúgy édesapjától, Lamping Ádám építőmestertől kapta meg azt a szellemi muníciót, amely elindította a pályán (a família tagjai hat nemzedéken keresztül az építészet területén dolgoztak), Pécsen járt reáliskolába, majd a fővárosi ipariskolában folytatta tanulmányait. Az építőmesteri oklevél megszerzése után önképzéssel fejlesztette a tudását; a századfordulón több hónapot töltött Bécsben, s ott ismerte meg a vasbetont használó modern építészetet. (Amelynek aztán ő lett az úttörője Kaposváron.)
Lamping József 1912-ben költözött Gödréről a somogyi megyeszékhelyre, s nyitott itt építészeti irodát. „Értéket akart és tudott teremteni Kaposváron, Somogyban, a környező megyékben és a háború alatt a Felvidéken. […] Mindenkor nyitott volt a 20. század elején megjelent szerteágazó irányzatok befogadására, alkotói pályájának pár évtizede alatt hosszú utat járt be az eklektikától a magyaros szecesszión, az art decón keresztül a modern, lapos tetős épületekig. […] Amit létrehozott, az időtállónak bizonyult.” (H. Molnár Katalin: Lamping József, 1881–1939. Kaposvár, Takáts Gyula M. és V. Könyvtár, 2018. 160–161. o.)
Legkülönlegesebb kaposvári munkája talán az art deco stílusú, ma országos műemléki védelem alatt álló Városi Mozgóképszínház, amelyet az ő tervei alapján Horvát Andor mérnök és az Építőipari Részvénytársaság épített fel az Erzsébet úton, a mai Noszlopy Gáspár utcában. Az „egyiptomi” elemekkel díszített, 1928 szeptemberében megnyílt mozit 1951-től évtizedeken át Vörös Csillagként ismerték Kaposváron, a rendszerváltozás Szivárvánnyá színesítette, az ezredforduló után pedig zeneházzá lényegült át. Az L. Balogh Krisztina építész tervei alapján felújított és kibővített épület Szivárvány Kultúrpalotaként született újjá 2010-ben.
Bármily bokros érdemeket is szerzett Lamping József a század első évtizedeiben, később szinte feledésbe merült a neve. Az ezredfordulót követően azonban visszatért a kollektív emlékezetbe, hiszen életműve 2009-ben megkapta az Örökségünk – Somogyország Kincse címet, s 2015-ben az ő nevét vette fel a kaposvári Építőipari, Faipari Szakképző Iskola és Kollégium. Munkásságának már nemcsak tábla, kiállítás, hanem szép könyv is emléket állít.
A sokoldalú Lamping József elhivatottsága, tehetsége és szorgalma kétségkívül nagy szerepet játszott abban, hogy Kaposvár csinos és szerethető várossá vált. Igényes és esztétikus középületei sok évtized múltán is jól szolgálják a falaik közt otthonra lelt intézményeket.