A bőrgyógyász, aki jó hírünket keltette a világban
1988. augusztus 18-án, amikor a bőrgyógyászat Marx Károly (ma: Gróf Apponyi Albert) utcai épületének kertjében dr. Jakó Géza bostoni orvosprofesszor leleplezte dr. Kaposi Mór mellszobrát, Kampfl József alkotását, a kaposváriaknak még ismerkedniük kellett a hajdani bőrgyógyász később oly sokat emlegetett nevével. Pedig egy év óta már az emléktáblája is látható volt a bőrgyógyászaton.
A hírnévvel – amelyre a kortársak szerint egyébként sokat adott – mindig kissé bizonytalan kapcsolatot ápolt Kaposi Mór, a kiváló orvos, aki 1837-ben látta meg a napvilágot Kaposváron. Akkor még csak néhány ezer lelkes szülővárosában nyilván senki sem gondolta, hogy néhány évtized múlva, a bécsi bőrklinika igazgatójaként és számos tudós szakkönyv szerzőjeként szárnyára veszi majd a világhír. Részben tehetségének és szaktudásának, részben kiváló nyelvismeretének köszönhetően (magyarul, németül, angolul és franciául is beszélt) nemcsak aktívan részt vett, hanem vezető szerepet is játszott az európai orvoskongresszusokon. A kaposvári izraelita iskola egykori kisdiákját számos orvosi társaság fogadta örömmel a tagjai közé, s persze többször kitüntették; egyebek közt kinevezték udvari tanácsossá, és megkapta a francia becsületrendet. Kaposira magyarosított családneve szülővárosa nevét is messze földön ismertté tette.
Dr. Kaposi Mór tanári működésének negyedszázados évfordulójáról az egész tudományos világ megemlékezett 1900 őszén. Az ünnepséget követő napon kapta az első gutaütést… Másfél év múlva, 1902 tavaszán, miután végzett vele a harmadik agyvérzés, szép nekrológok sora búcsúztatta. Később aztán – talán mert szakterülete, a bőrgyógyászat rohamosan fejlődött tovább – egy kissé elfelejtették. Az 1960-as években azonban ismét megélénkült iránta a nemzetközi érdeklődés, kezdték emlegetni, hogy működése a bőrgyógyászat szinte valamennyi ágában előrelépést jelentett. Igazán azonban a nyolcvanas években került újra a figyelem középpontjába, amikor rájöttek, hogy az először általa – még 1872-ben – leírt és az ő nevét viselő bőrelváltozás, a Kaposi-sarcoma az AIDS-hez is társul…
Így érkeztünk el az 1980-as évek végéhez, amely nemcsak a Kapos táján, hanem a Duna középső és alsó folyása mentén is a politikai rendszerváltozásról nevezetes. Az életünket átalakító folyamatok még a kaposvári szoboravatásban is tükröződtek, amelyre egyébként a Budapesten zajló II. Magyar Orvostudományi Találkozó kínált alkalmat. A külföldön élő magyar orvosok közül tizennégyen ott is voltak a Kaposi-szobor leleplezésén, ami teljesen érthető, hiszen a mű elkészítésének anyagi alapját az amerikai magyar orvosok körében végzett gyűjtés teremtette meg. (A szobor talapzatán szerepel is, hogy az alkotás az ő ajándékuk.) Évekkel korábban még elképzelni sem lehetett ilyesmit… A szobrot felavató dr. Jakó Géza (1930–2015) pedig az 1956-os forradalom idején a szabadságharcosok egészségügyi ellátását szervezte a Péterfy Sándor Utcai Kórházban, s a szovjet intervenció után kellett elhagynia az országot, hogy 1957 januárjában az Egyesült Államokban telepedjen le… Hozzátehetjük, hogy Kaposi Mór ünneplése önmagában sem lehetett problémamentes a Magyarországon regnáló kommunista hatalom szemében. Természetesen nem azért, mert az oly régen elhunyt bőrgyógyász munkássága bármilyen politikai szempontot felvetett volna. Viszont Kaposi Mór véletlenül éppen október 23-án született, ami kínossá tehette volna az elvtársak számára a születésnapokon tartott ünnepi megemlékezéseket. Koszorúzás, nemzeti zászló, himnusz és ünnepi beszédek Kaposváron – október 23-án?...
Az amerikai–magyar kapcsolatépítés jegyében lefolyt 1988-as szoboravatás idején azonban már más szelek fújtak. A külföldre szakadt magyar orvosokat a megyei kórház kultúrtermében dr. Csitári László főorvos, főigazgató-helyettes köszöntötte. „Beszédében kiemelte a nemzeti identitás fontosságát, majd arról szólt, hogy a tudományos eredmények, a tudomány nyelvezetét nem választhatják el határok, a betegek szolgálata az egész világon egyforma »nyelv«.” (Somogyi Néplap, 1988. augusztus 19.) Az emlékülés rangját nemcsak a vendégek, hanem a vendéglátók is emelték: Kaposvár fejlődését Papp János, a városi tanács elnöke, a megyei kórház történetét dr. Bodosi Mihály főorvos ismertette, dr. Nagy Gyula főorvos pedig Kaposi Mór munkásságát méltatta. Ezután került sor rá, hogy egy 1956-os „ellenforradalmár” orvosprofesszor felavassa a szobrot a Marx Károlyról elnevezett utcában…
A bronzból formált alkotást később az északi tömb Németh István fasori főbejáratához helyezték át abban a kórházban, amely 1991 óta dr. Kaposi Mór bőrgyógyász nevét viseli. A név felvételére szintén dr. Jakó Géza bostoni professzor tette meg a javaslatot…