Kútavatás a Szent István-emlékévben
Szent István király egyik legismertebb kaposvári ábrázolása az a díszkút, amelyet 1938. szeptember 25-én áldott meg Rott Nándor veszprémi megyés püspök a főtéri nagytemplom déli falánál. A szobor Bory Jenő szobrászművész, a kút Lamping József építész és ifj. Faludi Imre kőfaragómester tehetségét dicséri.
Mind a mű helyének, mind az avatás idejének jelentősége van. Halála előtt Szűz Máriának ajánlotta fel az országot Szent István – a templom felszentelési címe pedig Nagyboldogasszony. Mivel az államalapító király elhunytának 900. évfordulójára való tekintettel 1938-at Szent István-emlékévvé nyilvánították,ebben az évben országjáró körútra indult a Szent Jobbot szállító úgynevezett Aranyvonat, s a díszkút felavatása előtt bő három hónappal Kaposvárt is meglátogatta a szent ereklye.
A szent király működése természetesen hatással volt Kaposvár történetére – pontosabban annak a vidéknek a históriájára, ahol később felépült a város. Alighanem tőle kapott birtokot egy Rupel nevű német lovag a Zselicben, a Kapos folyótól délre elterülő erdő borította dombságon, s az itt levő földvárat ezért nevezték el Ropolynak. Ezenkívül Szent István király adta ki – 1009. augusztus 23-án – a pécsi püspökség alapítólevelét, a legkorábbi ismert iratot, amelyben a Copus (Kapos) folyónév olvasható.
Persze nem egyedül a Kossuth téri díszkút emlékeztet Szent Istvánra Kaposváron. A Katolikus Kör 1911-ben felavatott székházának homlokzatán is látható egy szép Szent István-dombormű (ez a Kossuth Lajos utcai épület most a zeneiskolának ad otthont). Fábry Kornél plébános pedig 2013-ban – Szent István napján – szentelte fel a kaposfüredi Szent Őrangyalok-templom Szent István- és Szent László-domborművét, Kling József szobrászművész alkotásait. Honty Márta iparművész Szent István király pénzét ábrázoló gobelinjét 1989 szeptemberében helyezték el a Magyar Hitelbank Rt. kaposvári fiókjának halljában, s a nyolcvanas években a Szent István-díszkút bronzból készült oroszlánfej-vízköpőit is helyreállította a városszépítő egyesület. A kút előtti kovácsoltvas korlát szintén értékes dísze a történelmi városközpontnak; a rács oszlopain a felújítás emlékére most is olvasható a Gépészeti Szakközépiskola két tanárának neve: Roza Pál, Takács Zoltán.
1931 őszén utcát neveztek el Szent Istvánról a megyeszékhelyen – egyébként fiáról, Imre hercegről már 1897-ben, s ne feledkezzünk el az 1912-re elkészült Szent Imre-templomról sem. (Igaz, hogy 1964-től fogva Koppány vezér utca is van Kaposváron. De az sem a Szent István, sem a Szent Imre utcával nem kereszteződik…)
Szent István ünnepe mindig jeles dátum volt Kaposváron. Augusztus 20-án alakult meg a városházán a megyei tűzoltószövetség (1891), ekkor ért el Európa-csúcsot a kaposvári születésű Csik Ferenc gyorsúszó (1935), e napon leplezték le – bár ez az ünnep tartalmához nem illeszkedett – a Szabadság parki szovjet hősi emlékművet (1945), augusztus 20-án avatták fel az új megyei könyvtárat (1964), valamint– akkor még a Színház parkban – Vaszary János festőművész mellszobrát, Weeber Klára alkotását (1971), e napon nyílt meg a Rippl-Rónai József Emlékmúzeum (1978) és a Városház utca (2000), s Szent István napján avatták fel a Kecel-hegyi apostoli kettős keresztet (2001) és a Millenniumi parkot, a Városligetet is (2002)…
