Felnéztünk az ormányosra (Kaposvár 2014-ben)
Ahogyan Petőfi a Tiszáról mondta, hogy „ő a föld legjámborabb folyója”, úgy mi ezt a Kaposról gondolhattuk volna – de csak volna, mert azért láttuk már őt kiöntősen rakoncátlannak is. Kaposvár nyugati határában ezért épült meg az a vésztározó, amelyet május 28-án adtak át rendeltetésének. (Először október 25-e éjjelén nyitották meg az esőzések miatt.)
Ősszel a második osztályos általános iskolásokon kívül az óvodásokat is bevonták az úszásoktatásba – de ha valaki azt hinné, hogy az önkormányzat ezzel árvíz esetére keresett megoldást, az rossz nyomon jár. Az országosan egyedülálló mintaprogram keretében vízhez szoktató foglalkozásokat tartottak a Virágfürdőben, a jégcsarnokban meg korcsolyázni tanították az óvodásokat. És a május 11-ei első desedai sárkányhajóversennyel sem a túlélésre való felkészítés volt a célja a Kaposvári Vízügyi SC-nek, hanem a tó és a vízi sportok népszerűsítése, valamint a munkahelyi közösségek összekovácsolása. (A városháza csapata nyert a Kaposvári Törvényszéké előtt.)
A hagyományos magyar küzdőtechnikákat ápoló Kapos Baranta Egyesület március 22-én az RSG-csarnokban rendezte meg először a Déli Végek barantaversenyét, Rosseb Kupa néven, Bence Balázs kaposvári junior lovas tornász pedig augusztus 3-án nyert aranyat a Pannon Lovasakadémián lebonyolított Európa-bajnokságon, amivel a sportág addigi legnagyobb magyar sikerét érte el. És még egy sportkülönlegesség: az év elején a kaposvári Gyertyás Attila és Horváth László is teljesítette a Budapest–Bamako-ralit, egy kisbusszal.
Dr. Áder János államfő alá nem buszülés, hanem biciklinyereg került szeptember 10-én, e napon ugyanis – Szita Károly társaságában – kerékpározva avatta fel a Deseda-parti kerékpárutat. Egyúttal a vidék változatos élővilágát bemutató Fekete István Látogatóközpontot is átadta. „A Deseda különlegessége az – mondta –, hogy itt nem csak a természet érintette meg az embert, az ember nyúlt hozzá a természethez. Méghozzá szerencsés mozdulattal. Adott neki, és nem elvett tőle. Mert bár a tó születéséről az ember döntött, a mesterségesből a lehető legtermészetesebb élővilág jött létre.” (Somogyi Hírlap, 2014. szeptember 11.)
A természet és a kultúra harmóniáját a Róma villánál is sok százan élhették át március 29-én, mert itt és ekkor, Rippl-Rónai József kedves növényének virágzása idején rendezték meg első ízben a számos programmal színesített Nárciszünnepet. Áprilisban pedig megkezdődött – Molnár István régész vezetésével – a Szentjakabi Bencés Apátság egykori templomának feltárása. (Az 1061-ben alapított monostor helyén már korábban is állt egy Szent Jakabnak szentelt templom, amelynek maradványait most sikerült azonosítani.) Ugyanebben a hónapban egy erényöv-kiállítással is figyelmet keltett a Rippl-Rónai Múzeum – a témát sajátosan vezette be az a „Szerelmes kalandtúra”, amelyet a katolikus és evangélikus közösségek 2014 elején szerveztek meg először Kaposváron. A hétköznapokba illeszthető, egyénileg ütemezett „kapcsolatmelengető” játék során a párok különféle próbákat teljesítettek.
A baptisták is belelendültek: a Békevár Alapítványuk által létrehozott, főként hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatását végző Iránymutató Gondoskodás Tanodát októberben adta át a polgármester. Februárban „senior oktatási programot” indított ötven évnél idősebbeknek a Kaposvári Egyetem, amelynek Diagnosztikai és Onkoradiológiai Intézetében márciusban avatták fel a modern képalkotó berendezéseknek otthont adó PET/CT–MR-centrumot. Még egy nagy egészségügyi fejlesztés jutott a hónap végére: az évek óta kitartóan tömbösödő megyei kórház 6. és 8. épületszárnyát dr. Kövér László parlamenti elnökkel együtt adta át Gelencsér Attila és Szita Károly. (Két utóbbi fideszes politikusunkat az év folyamán újraválasztották; Gelencsért április 6-án országgyűlési képviselővé, Szitát október 12-én polgármesterré.)
Nem ilyen nagy értékű, de szintén látványos beruházással új közösségi terek – játszóterek, pihenőligetek, parkolók, járdák – készültek el nyárra a Honvéd, az Arany János és a Petőfi utca által határolt városrészben. Az év végére a Németh István fasor egy része is megújult.
Tulajdonképpen egészségügyi beruházásnak tekinthető a Helyi termékek boltja is, amely december 9-én nyílt meg a nagypiacon. Főleg olyan élelmiszerekkel töltötték fel, amelyeknek minőségét a 2014 októberétől igényelhető Kaposvár Kincse védjegy garantálta.
A kaposvári kereskedők értékteremtő és városépítő tevékenységére emlékeztet az a belvárosi cégér – Szabó Tamás bádogosmester munkája –, amelyet a Kaposvári Városszépítő Egyesület készíttetett el újra. A december 17-én felavatott „fekete elefánt” trombitálását nyilván azért nem halljuk, mert soha nincs egészen csend a forgalmas Ady Endre utcában.