Egy szegedi kincskereső meséit hallgattuk (Kaposvár 1926-ban)

Ha azoknak a névsorából szemezgetünk, akik ekkor születtek, és pályájuk később helyet kért a város történetében, láthatjuk, hogy nem volt ez akármilyen esztendő. Fésűs Éva meseíró, Fónay Jenő 1956-os forradalmár és Komor István színidirektor éppúgy 1926-ban látta meg a napvilágot, mint Lóczy István gimnáziumigazgató, Szász Endre festőművész vagy Szigetvári György építész. Sajnos az elhunytak névsora is impozáns: köztük van Szalay Fruzina költőnő és Scholz Gyula mérnök, a Kaposvári Szépítő Egyesület egykori elnöke.

Károly Jenő edző pályáját pedig Torinóban zárta le a szívroham július 28-án – együttese, a Juventus éppen akkor szerezte meg az olasz bajnoki címet… Néhány nap múlva szülővárosában, Kaposváron is fontos állomásához érkezett a (helyi) focitörténelem: a Korona Szálló nagytermében 1926. augusztus 3-án alakuló közgyűlést tartott a Somogy Football Club, a Dél-Dunántúl első profi labdarúgócsapata. Az első profi labdarúgó-mérkőzést augusztus 29-én láthatta Kaposvár, amikor a fekete-piros mezben játszó Somogy FC 1:1-es döntetlenre végzett a budapesti Erzsébetváros együttesével a Turul-pályán. Ugyanitt novemberben adták át a fedett tribünt, amelyet Hajós Alfréd építész, első olimpiai bajnokunk tervezett.

Október 16-án a Rákóczi rendezte meg első országúti kerékpárversenyét. Nem volt ez veszélytelen vállalkozás a korabeli utakon, amit az is mutat, hogy július 11-én Kaposújlak határában baleset érte a kaposvári ipartestület Nagybajomba autózó küldöttségét. Rózsa Ignác lakatosmester, ipartestületi jegyző meghalt, Vajthó Jenő alelnök válltörést szenvedett. Az eset vezető hír volt Kaposváron: „Minden ember a szerencsétlenséggel foglalkozott, és valóságos népvándorlás indult a kórház felé […].” (Somogyi Újság, 1926. július 13.)

A kaposvári iparosok azért mással is felhívták magukra a figyelmet. Az ipartársulat (amely ekkor már Kaposvári Egyesült Iparosok Társasköre néven működött) és az ipartestület példás összefogásának eredményeként végre társadalmi-gazdasági súlyuknak megfelelő fészket raktak nekik Kaposváron. A klasszicizáló hatású, eklektikus stílusú Iparosszékház Mathiaskó Károly és Lamping József tervei szerint épült fel a Németh István (a mai Somssich Pál) utcában, s december 5-i avatása a korszak egyik legjelentősebb társadalmi eseménye volt. „Bizonyára a munka templomának, a polgári erények fedezékének, a kultúra sugárgócának készült” – fogalmazott avatóbeszédében dr. Dobsa László, az Iposz igazgatója.

Még egy nagy középületet fejeztek be 1926-ban, nem messze az iparosok hajlékától: az Eszterházy (a mai Bajcsy-Zsilinszky) utcában április 29-én megnyílt a postapalota. A postahivatal addig a városházán működött. „Hosszú évtizedek keserves vergődése után a m. kir. posta ma reggel Kaposváron is megfelelő, tágas, modern otthont kapott. Megszűnt a városház alatti szűkösség, s a posta mától a maga ura, saját házában.” (Új-Somogy, 1926. április 30.) Az új postát Veres Ferenc használta először, aki ajánlott levelet adott fel Székesfehérvárra.

Novemberben egy kisebb középületet is átadtak az Erzsébet út (a mai Noszlopy Gáspár utca) elején – azt sajnos nem jegyezték fel, hogy ki használta először. Mindenesetre tény: ott és akkor tárta ki kapuját első nyilvános illemhelyünk. „Kaposvár ismét egy lépést tesz a nyugati civilizált városok felé” – hangzott az Új-Somogy beharangozója szeptember 11-én. (Biztonság kedvéért közöljük, hogy az ülőkék használatának díja 1500 korona. Jobb ezt előre tudni.)

A gondolatkört tágabban folytatva elmondjuk még, hogy szintén 1926-ban készült el – a cseri városrészben – Kaposvár második vízműtelepe, és a város újabb 110 ezer dolláros amerikai kölcsönt vett fel közműfejlesztésre és kórházépítésre. Ez évben az osztrák származású, Öreglakról érkezett Stöckl József lett a városi főkertész: „Azt mondja, hogy gyönyörű virágvárost fog csinálni Kaposvárból.” (Somogyi Újság, 1926. szeptember 17.)

A szépség legfőbb kaposvári szakértőjének persze továbbra is a már idős Róma-hegyi festő, Rippl-Rónai József számított, akitől nyáron önarcképet kért a firenzei Uffizi képtár, hogy elhelyezhesse azt a világhírű művészek arcképcsarnokában.

Az év elején pedig a toll egyik legnépszerűbb magyar művésze, a régészet úttörője és a gyermekirodalom klasszikusa szórakoztatta a kaposvári közönséget. A Kereskedők Egyesülete január 23-án bált rendezett a Korona Szálló nagytermében, s ott Móra Ferenc tartott nagy tetszéssel fogadott előadást a tánc kezdete előtt; azaz mesélt és csevegett vagy másfél órán keresztül. Intimitásokat is elárult írói sikerének titkáról, valamint Tömörkény, Mikszáth és Juhász Gyula életéből. S azt sem felejtette el megemlíteni, hogy ő maga milyen nagy papucshős otthon…