Turulok a város felett (Kaposvár 1990-ben)
Ekkor kétségkívül a hosszú évtizedek óta első ízben megrendezett többpárti választások voltak az előtérben, mind az országgyűlési, mind az önkormányzati fajtából. Az előbbinél (március 25-én) az SZDSZ kapta a legtöbb listás szavazatot Kaposváron, s a második fordulóban (április 8-án) az 1. számú választókerület egyéni mandátumát az ellenzéki szervezetek közös, de pártoktól független jelöltjeként induló dr. Király Béla tábornoknak (aki az 1956-os forradalom alatt a Nemzetőrség főparancsnoka volt), a 2. számúét meg a Független Kisgazdapárt színeit viselő dr. Tarján Lászlóné erdőmérnöknek juttatta a népakarat.
Az őszi helyhatósági választás szintén gyökeres változást hozott: az önkormányzat egyharmada a Magyar Demokrata Fórum képviselőiből került ki, s az új testület október 28-i alakuló ülésén Szabados Pétert, a Somogy Megyei Művelődési Központ 44 éves igazgatóját, az MDF megyei és városi elnökét választották meg polgármesterré. November 8-án pedig egy 34 éves környezetvédelmi mérnök, bizonyos Szita Károly lett az alpolgármester.
Kaposvárt egyébként december 1-jével megyei jogú várossá nyilvánították, ezért ez a nap igen fontos dátum a helyi önkormányzatiság történetében. 1990. december 14-e pedig dr. Kéki Zoltán jogász számára triplán is emlékezetes: a városi közgyűlés ekkor választotta meg Kaposvár jegyzőjévé, a megyeszékhely ezen a napon kapta meg a Hild János-emlékérmet „a harmonikus városfejlesztésért, különösen a városfelújítási és lakóterület-fejlesztési eredményekért”, ráadásul ez Kéki Zoltán születésnapja is…
Lakóhelyünk külső kapcsolatai is sokrétűbbé váltak; 1990-ben német (Glinde), olasz (Schio) és erdélyi (Csíkszereda) településsel köttetett testvérvárosi szerződés. Jelképeink szintén átalakultak – de ezt egy rendszerváltozástól végül is el lehet várni. 1990. március 15-étől ismét a 19. században készült (és 1905-ben megerősített) címerét használja a város.
Jelképes akciókban tényleg nem mutatkozott hiány ezen a tavaszon. Az MDF kaposvári szervezetének aktivistái május 2-án leragasztották az Északnyugati városrészben harminchárom éve elhelyezett Kalinyin-emléktáblát, május 11-én meg a helyi szabad demokraták csomagolták be Varga Imre Lenin-szoborcsoportját a Forradalmárok terén. A szobrokra húzott műanyag zsákokat a recski munkatáborba címezték… Tulajdonképpen az is szimbolikus lépés, hogy április 25-étől Somogyi Hírlap címen jelent meg a korábbi Somogyi Néplap. Akkor már tizedik napja dr. Kercza Imre ült a főszerkesztői székben.
A politika arra is alkalmat kínált, hogy megnyílhasson a Pécsi Orvostudományi Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karának Kaposvári Tagozata: az MSZMP Oktatási Igazgatóságának viszonylag új épületéből ugyanis kiszippantotta az állampártot a rendszerváltozás. A város legújabb felsőoktatási intézményének első tanévnyitóját szeptember 3-án tartották meg. Az egyetem állattenyésztési karán is kialakult egy egészségügyi bázis: Nagy Ferenc József földművelésügyi miniszter 1990. július 4-én itt avatta fel a Computer Tomográf Biológiai Központot, amely orvosi, kutatási és oktatási feladatok ellátására szolgált. Késő ősszel a Kisfaludy utcában megnyílt az Őrangyal Patika, a megye első magángyógyszertára, s az év végén dr. Rozsos István kórházi főorvos a világon elsőként távolított el sikeresen epehólyagot endoszkópos, lézer-mikrosebészeti módszerrel.
Más intézmények nem voltak ilyen szerencsések. 1990-ben a Somogyi Képtár és a Mozimúzeum is bezárt – szeptemberben viszont megalakult a Kapos Art Képző- és Iparművészeti Egyesület, s a bíróság októberben bejegyezte a Déryné Vándorszíntársulatot.
Júniusban – a róla ekkor elnevezett téren – felavatták gróf Széchenyi István szobrát, Borbás Tibor alkotását, a Délviép székháza előtt pedig Gera Katalin és Csernák Máté díszkútját. A Táncsics Mihály Gimnázium tetejére már márciusban visszarepült a turulmadár, amelyet Torma János, az iskola technikatanára készített el egy régi fénykép alapján. Torma másik turulszobra szeptember elején a Dorottya (a hajdani Turul) Szálló épületén landolt.
A szárnysuhogás azonban nem nyomta el teljesen a gazdasági rendszerváltozás dübörgését. Kapos Bútor Kft. néven önállóvá vált a Kaposvári Bútorgyár, a Kaposvári Húskombinátból kft.-k alakultak, és a Kaposvári Cukorgyár utódjaként létrejött a Kaposcukor Részvénytársaság; a vállalat új résztulajdonosa az Agrana nevű osztrák konszern volt.
Itt jegyezzük meg, hogy a Töröcskére vezető út mellett, a Csorda-hegyen 1990. november 5-én helyezték üzembe a vasbetonból épült, 5000 köbméter térfogatú ivóvíztároló medencét. Ki hinné, de magát Töröcskét is csak ebben az évben kapcsolták be a vezetékes vízellátásba…
