Hídcsere a vágányok felett (Kaposvár 1988-ban)
Krónikánknak ebben a fejezetében már komoly a veszély, hogy minket is beszippant a politika. Egyelőre kitartunk, hiszen szelídebb dolgok is történtek akkoriban: például 1988. július 29-én a Dorottya Szálló teraszáról jelentkezett a Magyar Televízió Ablak című műsora.
De más is megnyílt nálunk akkortájt, nem csak az „Ablak”. A Rippl-Rónai utcában február elején kezdett működni a középsúlyos értelmi sérülteket segítő Fiatalok Napközi Otthona, a Németh István fasor és a Dimitrov (azaz a Tallián Gyula) utca sarkán március 24-én átadták az új műtéti tömböt, s a városi tanács szeptemberben létrehozta a Kaposvári Családsegítő Szolgálatot. Júniusban megnyílt a desedai kemping, és július 5-én felavatták az új kaposvári telefonközpontot (a legtöbb előfizető száma meg is változott). A Toponár mellett létesült meteorológiai főállomást szeptember 1-jén adták át hivatalosan, de a rádió időjárás-jelentéseiben már augusztus elejétől szerepeltek kaposvári adatok.
December 15-én aztán csaknem kitört a vihar a belvárosban, hiszen ezen a napon zárták le – huszonöt év után újra! – a Bajcsy-Zsilinszky utca kórház előtti szakaszát. (A nagy lakossági felháborodás hatására néhány hét múlva azért a gyalogosforgalmat visszaállították.)
Szerencsére közlekedési szempontból sem ez az egyedüli mondandónk 1988-ról. Éppen az imént említett utcazárlat bevezetése utáni napon érkezett meg Kaposvárra az első olyan szerelvény, amelyet villamos mozdony vontatott: a Zselic expressz. Ez azt jelentette, hogy befejeződött a Dombóvár és Kaposvár közti pálya 1987-ben kezdett villamosítása. A modernizáció azonban áldozatokat is követelt: 1988 októberében ezért kellett lebontani a kilencven éve átadott négynyílású közúti hidat. Helyette ötnyílású felüljáró épült a Berzsenyi utca elején, amelyet november 4-én avattak fel. Az év legvégén az új donneri gyalogos-felüljárón (a „csigahídon”) is megindult a közlekedés.
A vasút környéke tehát alaposan átalakult. Az állomással szemközt levő saroképületben még húsáruházat is berendeztek, amelyet május 17-én adott át Papp János városi tanácselnök. Ezzel átellenben meg – március elején – Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes avatta fel a felújított Csiky Gergely Színházat. Az 1986-ban indult munkálatokat két zágrábi cég végezte.
Színház után legyen film: Sára Sándor tavasszal második világháborús magyar hadifoglyokról forgatott dokumentumfilmet Kaposváron Fújja a szél, fújja… címmel. A képzőművészeti termésből pedig azt emeljük ki, hogy ez év nyarán állították fel a sétálóutcában a Zsolnay ivókutat, Fürtös György alkotását.
Hogy még mindig késleltethessük a politika híreit, elmondjuk, hogy az év elején egy szakosztályos labdarúgóklubbá változott a Kaposvári Rákóczi, április 15-én először lépett pályára élvonalbeli röplabdamérkőzésen – Kaposváron, a Kapos Volán Dózsa röplabdacsapatában, a Dunaújváros ellen – a későbbi válogatott Kántor Sándor, és Gyenesei Anita, a kaposvári születésű művészi tornász a magyar kéziszercsapat tagjaként májusban bronzéremhez jutott a Helsinkiben rendezett felnőtt-Európa-bajnokságon. Az újonnan megalakult Pannon Lovasakadémián a díjlovaglók világkupa-fordulóját bonyolították le augusztus végén (először az országban), és két helyi születésű sportoló is szép eredményt ért el a szöuli olimpián: ifj. Füzesy Zoltán ökölvívó ötödik, Szabó Péter mellúszó nyolcadik lett.
Most már jöjjön a rendszerváltozás. Folyt már a népi-nemzeti mozgalomépítés, valamint a fővárosi, úgynevezett demokratikus ellenzékhez kötődő szamizdatterjesztés, s 1988 őszén az első ellenzéki szervezetek is megalakultak Kaposváron. Először, október 24-én a Fidesz-csoport bontott zászlót a Kilián György Városi Művelődési Központban (azért nem a forradalom évfordulóján, mert 23-a akkor vasárnapra esett, és zárva volt az ifiház). Novemberben a Magyar Demokrata Fórum is létrehozta városi, majd megyei szervezetét.
De még kétarcú világ volt ez. A Zengő népzenei együttes május 18-án az Erdélyből menekült magyarok megsegítésére adott koncertet a megyei múzeum nagytermében, a Kós Károly Kör július 19-én hasonló céllal nyitott grafikai tárlatot a megyeházán, s az év végén Bene János festőművész-tanár kezdeményezésére is ilyen szándékkal rendeztek kiállítást a Kaposvári Galériában. 1988 júniusában azonban a Ceaușescu-diktatúra katonai küldöttsége is Kaposvárra látogatott, s ez alkalomból az egyik kulturális (?) intézményből el kellett távolítani az erdélyi menekültek megsegítésére buzdító, egyébként teljesen legális vöröskeresztes hirdetményeket…