Problémamegoldás a zászlórúdon (Kaposvár 1974-ben)
Budai, Buzánszky, Fenyvesi, Hidegkuti, Mátrai, Tichy – nem akármilyen társaság. És e (futball)történelmi nevek viselői mind pályára léptek Kaposváron 1974. május 28-án! Ezen a napon a magyar öregfiúk jugoszláv kollégáikkal játszottak a cukorgyári gödörben, azaz a Rákóczi főhadiszállásán – és 5:0-ra meg is nyerték a mérkőzést.
De a sokkal fiatalabb sportolók számára is emlékezetes volt ez az év, hiszen június 21-e és 27-e között Kaposváron rendezték meg a X. Nyári Úttörő-olimpiát. A megnyitóünnepségen három zászlót húztak fel a Kossuth téren felállított árbócokra: az első a vörös zászló volt, a második az úttörő-olimpia zászlaja, a harmadik pedig a nemzeti színű lobogó. 27-én persze fordítva is végbement a művelet, bár nem minden gond nélkül: „Az ötkarikás lobogó e néhány nap alatt annyira megkedvelte a kaposvári tartózkodást, hogy bevonni is alig lehetett. Az egyik pajtás gondolt egyet, fölmászott a rúdra, és kibogozta az összekuszálódott zsinórt. Ügyességével nagy tapsot aratott.” (Somogyi Néplap, 1974. június 28.) A versenyeken két kaposvári gyerek szerzett aranyérmet: a lövész Álmos Edit és a repülőmodellező Péter Attila. Ezenkívül a legsportszerűbb csapatnak járó jutalmat is helyiek, a Krénusz-iskola röplabdázói nyerték el.
A Kisfaludy Utcai Általános Iskola történetében még ennél is fontosabb lehet az 1974-es esztendő, lévén, hogy ekkor nyílt meg… Az akkori város legjobban felszerelt általános iskoláját szeptember 2-án avatta fel Rostás Károly tanácselnök.
A Kaposvári Tanítóképző Intézet új Kaffka Margit Kollégiuma szintén 1974-ben lett kész a Bajcsy-Zsilinszky utcában. Több évig tartott az építkezés, noha a munkálatok gyorsítására még önkéntes nyári építőtábort is szervezett a tanintézet. Az előre gyártott vasbeton szerkezettel készült, ötemeletes kollégiumot, amelyben 252 férőhelyet alakítottak ki, szakaszosan adták át.
A mezőgazdasági főiskolán februárban – az országban elsőként – sportlótenyésztő- és lovasoktató-képzés indult, amelynek új tanügyi épületét szeptember 11-én adta át dr. Madas András miniszterhelyettes. Kaposvár a lovassport egyik honi fellegvára lett.
De hogy véletlenül se felejtsük el, melyik oktatástörténeti korszakban járunk, megemlítjük, hogy a Táncsics Mihály Gimnáziumban 1974 áprilisában rendeztek először KISZ-napot. Az idősebb kommunistáknak pedig az jelenthetett fogódzót e kaotikus világban, hogy december 11-én ismét Kaposvárra látogatott Fock Jenő miniszterelnök, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. A kormányfő a megyei pártszékházban tárgyalt, majd alapszervezeti taggyűlésen vett részt a Kaposvári Húskombinátban.
De nem csupán ő jött el azon honfitársaink közül, akiknek a pályája összefonódott a történelemmel. Egy bő hét múlva, december 19-én – svájci felolvasóútjáról hazatérőben, feleségével együtt – Sütő András író is felkereste Kaposvárt. Olvasóival találkozott a megyei könyvtárban, és megnézte Egy lócsiszár virágvasárnapja című drámájának díszelőadását. A darabot Zsámbéki Gábor rendezte, akit egy hónapja (november 15-én) neveztek ki a Csiky Gergely Színház igazgatójává. Szükség volt a vezetőváltásra: a direktori székben elődje, a halálos betegséggel küzdő Komor István ugyanis szeptember elején kilépett ebből a világból.
Mi azonban vidámabb témával folytatjuk a krónikát, hiszen az minden kaposvárinak jó hír volt (bár még aligha tudtuk felmérni az igazi jelentőségét), hogy 1974. augusztus 26-án megkezdődtek a kialakítandó Deseda-tó földmunkái. Nedves területen maradva: a Kőér vizének elzárásával ebben az évben jött létre a Hódos-tó a Gyertyános-völgyben, s nyáron a Géza utca végén épült, 500 köbméter térfogatú víztornyot, a hidrotóruszt is üzembe helyezték.
De még ezzel sem értünk a végére az építményleltárnak. Hiszen egy hónapon belül a Zselic és a Somogy Áruházat is átadták: a 2400 négyzetméteres szövetkezeti áruházat, a Zselicet november 6-án (ezt a megnyitás napján csaknem húszezer vásárló kereste fel), a 3618 négyzetméter alapterületű Somogyot pedig december 2-án.
Az előző nap, 1974. december 1-jén meg az egyelőre 212 lakásos Kinizsi-lakótelepet avatták fel. (A kulcsot jelképesen Hidvégi György, az Áfor munkása vette át.) Ez a lakótelep annak köszönhette létét, hogy a Somogy Megyei Állami Építőipari Vállalat a beruházásra kijelölt Kalinyin (Északnyugati) városrészben nem tudta tartani az ütemtervet. Ezért a Tolna Megyei Tanácsi Építőipari Vállalatot bízták meg a kivitelezéssel – az ő technológiájukat viszont nem lehetett használni a SÁÉV által már előkészített területen. Kényszermegoldásként kezdtek hát építkezni a Kinizsi-tömbben, ahol akkor még közművek sem voltak…