Afrika a megyeházán (Kaposvár 1890-ben)
Nagy idők kezdetén jártunk ebben az esztendőben. Alighanem érezték is ezt a kaposváriak (akik már több mint tizenkétezren voltak a népszámlálás szerint), hiszen látványos változásokat indított el a városban, hogy a MÁV Somogy megye székhelyén keresztül teremtette meg a vasúti összeköttetést Budapest és az Adriai-tenger partján fekvő Fiume között. Az 1870-es évek elején megépített és addig nem épp a szélvészsebes közlekedésről híres vonalon 1890. június 1-jén indult meg a gyorsvonatok forgalma. Az első gyorsvonatot nagy közönség várta a kaposvári indóháznál, még az állomás előtti utcát is ellepte a nép.
Szintén ebben az évben mondta ki a nagy hatalmú vármegye, hogy a jövőben anyagilag is hajlandó támogatni a helyiérdekű vasutak építését. A városi képviselő-testület pedig vállalta, hogy Kaposvár tízezer forintot ad a fonyódi vasútra. (Végül huszonötezer lett belőle…)
A vasúti összeköttetés javulása nyilván szerepet játszott abban, hogy a Magyar Általános Hitelbank június 14-én bérbe vette a 23 ezer hektáros kaposvári Esterházy-uradalmat, majd megalapította a Mezőgazdasági Ipar Rt.-t, azaz a MIR-t. A MIR részvényei a tőzsdén Georgia néven szerepeltek, de a kaposváriak többnyire csak úgy emlegették őket – a háttérben álló Hitelbankra célozva –, hogy a „bankosok”. Egyébként azért emlegették őket gyakorta, mert hamarosan belefogtak a cukorgyár felépítésébe… (Ott azonban még nem tartunk.)
Ha visszatolatunk a vasút tájékára, más érdekességet is találunk: a kaposvári MÁV-javítóműhely munkásai 1890-ben ünnepelték meg először május elsejét – az első európai rendezvényekkel egy időben –, mégpedig a Nádasdi-erdő fái alatt. Persze nem ez volt az egyetlen politikai ünnepség akkoriban. 1890-ben az addigi legnagyobb hatású, az egész közvéleményt megmozgató október 6-i megemlékezésekre került sor Magyarországon. A kaposvári városatyák egyhangúlag elfogadták Németh Ignác polgármester előterjesztését, „hogy a város közönsége az aradi kegyeletes nemzeti ünnep alkalmából jegyzőkönyvileg mély részvétének adjon kifejezést, és a szabadság vértanúi emlékére Aradra koszorút küldjön”. (Kaposvár r. t. város képviselő-testületi jegyzőkönyve, 1890. október 5.) De nemcsak Kaposvár, hanem Somogy megye közönsége, a Somogy Megyei Honvédegylet és a helyi függetlenségi párt koszorúja is ott volt az aradi szoboravatáson, ahol a honvédegyletet Máté József református lelkész és Nyulassy Pál törvényszéki hivatalnok képviselte. (Máté lelkész annak idején a híres „vörössipkások” 3. zászlóaljának főhadnagya volt.)
Kaposvár közéletében emellett csendes változások is történtek, amelyeknek csak később mutatkozott meg az igazi jelentősége. 1890. május 28-án Siposs Gézát választották meg városi főjegyzőnek, aki – most már tudjuk – a következő évtizedekben a megyeszékhely egyik legfontosabb tisztviselője volt, és ősszel Lengyeltótiból Kaposvárra költözött egy Németh István nevű ügyvéd – belőle meg néhány évre rá polgármester lett…
De a városházán kívül a megyeházára is érdemes volt figyelni ebben az esztendőben, hiszen március 14-én itt tartott felolvasást a híres afrikai felfedező, Emil Holub (1847–1902) cseh orvos, aki első útját 1873-ban tette meg a fekete kontinensen, a negyedikről pedig 1887-ben tért haza. „A neves utazó valóban megnyerő, ékes előadással sorolta elő afrikai utazásában tett tapasztalatait; viszontagságokat és veszedelmeket, melyekkel küzdeni kellett emberek, lég, vadak stb. ellen. […] Hangsúlyozá: hogy a foglaló európai államok közt a legtöbb praktikussággal, életrevalósággal bír az angol; ki midőn egy-egy óriás földterületet elfoglal, legelsőben is orvosokat, mesterembereket szállít, kiket a bennszülöttek szeretnek; az elsők megmentik őket, az utóbbiaktól tanulnak. Egy roppant földterületén az angolnak, mely sokszorta nagyobb az osztrák–magyar birodalomnál, egy tiszt parancsnoksága alatt 12 – mond: tizenkét – katona és az angol lobogó tartja fent az angolok hatalmát, befolyását! Más államok, ha legelsőben is katonaságot, ágyúkat és végrehajtókat küldenek területükre, ezért vannak folytonos harcban a bennszülöttekkel.” (Somogy, 1890. március 18.)
Emil Holub kaposvári látogatása főleg itteni kollégájának, dr. Polányi Lajos (1840–1911) városi főorvosnak volt köszönhető, aki folyamatosan levelezett vele. Polányi doktor egyébként maga is vállalkozott egy utazásra 1890 novemberében: a városi tanács határozata folytán Berlinbe ment, hogy a helyszínen tanulmányozza dr. Robert Koch új gyógymódját. A jeles német orvos, a tüdőbajt okozó baktérium felfedezője ugyanis ekkor jelentette be, hogy a gyilkos kór gyógyszerére is ráakadt. Más kérdés, hogy ez a terápia nem bizonyult hatásosnak…