Nyúlmese és vadászgép a Rippl-Rónai utcában (Kaposvár 1965-ben)
Némelyek pályáján új sikerek kapuja volt ez az esztendő. Merényi Györgyöt (1932–1986) mindjárt januárban kinevezték a Liszt Ferenc Zeneiskola igazgatójává – ő aztán több mint két évtizedig állt a kaposvári intézmény élén. Az év vége felé – november 1-jén – a Csiky Gergely Színház segédszínésze lett a huszonegy éves Pogány Judit.
A kaposvári Fésűs Éva (1926–2019) pedig az első meseíró volt Magyarországon, aki megkapta – 1965 nyarán, főként a Csupafül-sorozatért – a Magyar Rádió nívódíját. Lajos Géza újságíró riportjából idézünk: „Hol volt, hol nem volt, a József Attila utcán innen, a Latinca Sándor utcán túl élt egy nagyon szerény asszony a Rippl-Rónai utca 21. számú kis házban. Ennek az asszonynak igen hétköznapi és prózai a foglalkozása: gép- és gyorsírónő az Állatforgalmi Vállalatnál, kora reggeltől késő délutánig száraz kimutatásokat, üzleti leveleket kopog a gépén, hosszú értekezletek anyagát jegyzi le. Odahaza azonban mintegy varázsszóra átváltozik, elfelejti a kimutatásokat és az értekezleteket, s csodálatos mesevilágot teremt maga körül, óvodások, kisgyerekek szívét megdobogtató, fantáziájukat elszabadító meséket és mesejátékokat ír.” (Somogyi Néplap, 1965. július 11.)
Mások számára azonban a pálya kényszerű végét jelentette az 1965-ös év. Április folyamán egy héten belül három jeles kaposvári férfiú távozott az élők sorából: előbb Felber Pál nótaköltő, egykori szakaszvezető, a kaposvári 44-es gyalogezred „lantosa”, majd Vályi Armand történelem–földrajz tanár, a Munkácsy Mihály Gimnázium volt igazgatója, végül Arató Miklós, a mindössze negyvenhárom éves kaposvári kórházigazgató. Novemberben róla nevezték el a megyei kórház orvosi könyvtárát, míg a vezetői stafétabotot Tarján László főorvos, a Véradó Állomás igazgatója vette át augusztus 1-jével.
Ugyanezen a nyáron készült el – a régi épület átépítésével – a kórház gyermekosztályának épületegyüttese, s ha már az építkezéseknél tartunk: 1965 őszén adták át a Kaposvári Ruhagyár új irodaházát, amelyet Kampis Miklós építész (1935–2020) tervezett.
A nemrég felépült megyei könyvtárban pedig névadó ünnepséget tartottak 1965. február elején; nem mondhatjuk, hogy közmegelégedésre. Hiszen az első számú somogyi bibliotéka az előző évben elhunyt sztálinista politikus, az Olasz Kommunista Párt volt főtitkára, Palmiro Togliatti (1893–1964) nevét kapta. Nekünk nem sikerült kiderítenünk, hogy munkássága mivel gazdagította megyénk kulturális életét, de mintha a kortársak is tanácstalanok lettek volna. A könyvtár előadótermében egyébként néhány hónappal később helyezték el Csekovszky Árpád szobrászművész Az írás története című színes csempefalát.
A Rippl-Rónai utcában lévő gépipari technikum bejáratát még ennél is különlegesebb eszközzel díszítették 1965-ben: egy MiG–15-ös hajtóművével. Miután a vadászgép elérte a maximális repülési óraszámot, a hajtóművet kiképzési célra használták Taszáron. Amikor elavult a típus, ki akarták dobni, de Szebényi Sándor szakoktató kérésére, aki éppen ott volt tartalékos tiszti továbbképzésen, a kaposvári Gépész kapta meg a nem mindennapi motort.
Egy másik kaposvári iskolában, a Duráczky József igazgatta siketnéma-intézetben ekkortájt forgatták az első magyar gyógypedagógiai filmet. A nehezebb út című alkotást május 10-én látta először a közönség a Latinca Sándor Művelődési Házban.
De vissza a megyei könyvtárhoz, helyesebben annak hűlt helyéhez, hiszen abban a szecessziós stílusú, 20. század eleji villában, ahol korábban a könyvtár működött, szintén jelentős eseményre került sor. A Dózsa György utca 18. szám alatt 1965. január 4-én avatták fel a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megyei szervezetének új székházát. Ez volt az ország első TIT-székháza. Dr. Ortutay Gyula (1910–1978) néprajzkutató, akadémikus, a szervezet országos elnöke, az Elnöki Tanács tagja kifejtette ünnepi beszédében, hogy „tudományos ismeretterjesztésünk elválaszthatatlan a konkrét népgazdasági feladatoktól s a szocializmus felépítésének legfőbb soron levő feladataitól” (Somogyi Néplap, 1965. január 5.)
Palmiro elvtárssal és Ortutay Gyulával sikerült megint a politika vizeire eveznünk. Végül is nem baj, mert így elmondhatjuk, hogy 1965. január 12-én egyenesen a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága tárgyalt – a megyei pártbizottság és a megyei tanács által készített jelentés alapján – Somogy megye általános helyzetéről és fejlesztésének irányáról. Határozatot is hoztak, amely egyebek közt Kaposvár elmaradottságának felszámolásával foglalkozott. Erre a PB-ülésre meg a határozatra sokan hivatkoztak a következő évtizedekben…