Összejöttünk Kalinyinnal (Kaposvár 1960-ban)
Február 6-ával kezdjük, mert nevezetes dátum ez: Nezvál Ferenc igazságügy-miniszter este nyitotta meg – az akkortájt „Béke” nevet viselő Dorottya Szállóban, a hajdani Turulban – az első Dorottya-bált. „A közönség pedig, melynek soraiban ott láttuk Szirmai Jenőt, a megyei pártbizottság első titkárát, dr. László Istvánt, a megyei tanács vb-elnökét, a megyei pártbizottság és a tanács más vezetőit is, jó hangulatban szórakozott.” (Somogyi Néplap, 1960. február 9.) Azt mondják, 750 üveg bor és 80 üveg pezsgő fogyott el.
Az is a folyadékok kérdésköréhez tartozik, hogy ebben az évben fejeződött be a Kapos hat évvel korábban kezdett szabályozása. Hat kilométer hosszan mintegy 25 méteresre szélesítették a korábban csak öt–nyolc méteres árvízi medret, amelyet támfalakkal is megerősítettek. A hidakat átépítették, nyílásaik áteresztő képességét megnövelték.
A Vörös Hadsereg úti (tehát Pécsi utcai) új Kapos-híd 1960 novemberében készült el, a Cseri úti hidat pedig december 3-án avatták fel. Mindkét szerkezetet Szegedy István tervezte. A cseri hidat Páczelt Ferenc, a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium főosztályvezetője adta át. „Pontosan háromnegyed négykor felengedték a sorompókat, s a már 250-300 főre szaporodott ünneplő közönség megindult az új Kapos-hídon, mely a cseri városrészt a belvárossal összeköti.” (Somogyi Néplap, 1960. december 4.)
Vizes témában azonban még egy nagy újdonsággal szolgált 1960: a Jókai liget szomszédságában, a régi, hideg vizes donneri fürdő területén egy mélyfúrás nyomán 51 fokos víz tört fel ezer méter mélységből. A hévizet még abban az évben gyógy- és ásványvíznek minősítették, s erre alapozva épült ki néhány év múlva a Városi Fürdő.
Érdekes kérdés, vajon előre látták-e a kortársak, milyen fejlődést indít el az új hévízforrás, mint ahogy az is, vajon tudhatták-e a kaposvári sportvezetők, milyen kincsre leltek egy ifjú marcali labdarúgó személyében. Merthogy ekkor, 1960 szeptemberében igazolta le a Kaposvári Kinizsi a balatonújlaki születésű Bene Ferencet (1944–2006). A leendő olimpiai bajnok azonban még nem volt tizenhat éves, ezért az NB III. első két fordulójában nem léphetett pályára kaposvári színekben…
Hidegkuti Nándornak (1922–2002), az Aranycsapat középcsatárának – akkor az MTK edzőjének – nem voltak efféle problémái, hiszen már fénykorában is „Öreg” volt a beceneve. Azért említjük őt, mert április 1-jén élménybeszámolót tartott a Kaposvári Textilművekben. Az üzem éttermét persze zsúfolásig megtöltötték az érdeklődők – lehettek vagy ötszázan.
A hévízzel és Benével elkezdett „miből/kiből mi lesz” játék még folytatható. Mester Béla, a majdani kaposfüredi festőművész is 1960-ban nyert első díjat az Új-Delhiben rendezett nemzetközi gyermekrajz-kiállításon. És szeptemberben a pécsi technikum kihelyezett esti tagozataként általános gépésztechnikus-képzés indult a volt kaposvári zárdaépületben, az Április 4. utca (a korábbi és későbbi Zárda utca) 2. szám alatt. Ebből a tagozatból – amelyet az erdélyi születésű tanár, Macskássy Attila szervezett meg – nőtt ki a mai Eötvös-szakgimnázium.
Ha már belecsöppentünk az oktatásba és a kultúrába, mondjuk el gyorsan, hogy 1960-ban a Magyar Televízió is közvetítette a Csiky Gergely Színház egyik Hamlet-előadását, a Kossuth rádió pedig a MÁV-nevelőotthon énekkarával készült felvételt sugárzott. Nagy Emese régész vezetésével július 25-én kezdődött meg a kaposszentjakabi apátság régészeti feltárása – tehát egy év híján kilenc évszázaddal azt követően, hogy Atha (Ottó) nádor, somogyi ispán megalapította a bencés monostort Zselicszentjakabon… 1960. december 1-jén felavatták a Cseri úti fiókkönyvtárt, és másnap Kaposvárra látogatott Illyés Gyula. Az író felkereste a megyei levéltárat, a cukorgyár irodalmi estjén pedig verseiből olvasott fel.
A Kaposvári Fotóklub is 1960-ban indította el Barátság Hídja elnevezésű nemzetközi fotókiállításainak sorozatát. Az első ilyen tárlatot december 11-én rendezték meg a Rippl-Rónai Múzeum képtárában; a külföldet akkor az NDK két és Csehszlovákia egy fotóklubja képviselte.
Nemzetközi kapcsolatok szövögetésével a városi tanács is el volt foglalva akkoriban. A végrehajtó bizottság 1960 áprilisában határozatot hozott arról, hogy az immáron 43 ezer lelkes somogyi megyeszékhelynek testvérvárosi kapcsolatot kell kialakítania egy szovjet várossal; ezt június 8-án a tanácsülés is jóváhagyta. Nyár végén kiderült, hogy a Volga partján fekvő egykori Tver lesz boldog testvéröcsénk, amely már Sztálin munka- és harcostársa, a Szovjetunió államfőjének tisztségét évtizedeken át betöltő Mihail Ivanovics Kalinyin nevét viselte…