Hídavatás páncélossal (Kaposvár 1958-ban)
Az év eseményeit számba véve el kell ismernünk, hogy a párt- és az állami (azaz pártállami) vezetés következetesen törekedett politikájának megvalósítására. Arra, hogy mindenki megtudja: mit kockáztat, ha tenni próbál valamit a demokratikus Magyarországért. A megyei bíróság 1958. január 9-én 2 év 6 hónapi börtönre ítélte Gábriel János (1894–1970) festő-mázolót, a Demokrata Néppárt egykori országgyűlési képviselőjét, aki 1956-ban a Somogy Megyei Forradalmi Nemzeti Tanács elnöke volt, május 21-én pedig két 1956-os kaposvári nemzetőrt küldött börtönbe: Pincehelyi Tibor három, Szalai Richárd négy évet kapott. Májusban a Kaposvári Ügyvédi Kamara tagjainak tevékenységét is felülvizsgálták, s főként politikai okok alapján a 63 ügyvéd közül 17-et minősítettek alkalmatlannak hivatása gyakorlására. A szovjet invázióval hatalomra jutott kádári vezetés június 16-án aztán a behódolásra nem hajlandó Nagy Imrét, a kaposvári születésű kormányfőt is kivégeztette. Mindezek persze csak példák arra, hogy miként működött a megtorlás gépezete.
A rendszer névadója, Kádár János éppen a szovjet intervenció második évfordulóján látogatott – országos szintű vezetőként tudtunkkal először – Somogyország fővárosába. Az MSZMP Központi Bizottságának első titkárát Dögei Imre földművelésügyi miniszter és Sándor József KB-tag is elkísérte Kaposvárra 1958. november 4-én. Kádár a Textilművekben egy ládán állva arról fantáziált, hogy az 1956-os „ellenforradalom” a grófok és a „nagypapok” akaratát tükrözte, majd közölte hallgatóságával, hogy „a legrosszabb munkáshatalom is jobb a legjobb kapitalizmusnál”. A pártvezető és kísérete – Kádár egyébként a Béke Szállóban (a mai Dorottyában) ebédelt – a fonodán kívül a cukorgyárat és a Répáspusztai Egyesült Első Ötéves Terv Termelőszövetkezetet is felkereste.
Ha már a termelőszövetkezeteknél tartunk: ugyanebben az évben egyesült a kaposvári Szabadságzászló Tsz és a kaposfüredi December 21. Tsz. Elmondjuk, ha valaki netán megfeledkezett volna róla: a füredi szövetkezet arról a dátumról kapta a nevét, amelyet akkortájt Sztálin születésnapjának tartottak… (Ma már tudjuk, hogy ez nem stimmel: a majdani generalisszimuszt nem ezen a napon látta meg a napvilág.)
A Kádár-vizit mellett persze más eseményeket is érdemes számon tartanunk 1958 őszének kaposi krónikájában. Hiszen a kaposvári születésű Bene Péter is tagja volt annak a magyar csapatnak, amelyik szeptemberben aranyérmet szerzett a brüsszeli repülőmodellező-világbajnokságon, és szeptember 25-én – Kerekes Andrásné személyében – először választottak nőt a Kaposvári Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnökhelyettesévé. Ugyancsak szeptemberben tették le a Szakszervezetek Somogy Megyei Tanácsának otthont adó vörös téglás épületegyüttes alapkövét a Kossuth Lajos utcában.
A Siketnémák Dunántúli Központi Óvodájának építése egy hasonló művelettel indult néhány hónappal korábban a Beloiannisz (a mai Somssich Pál) utca 8. szám alatt, a szomszédos volt nemzeti kaszinó parkjából kihasított ötszáz négyszögölnyi területen: az ovi alapkövét – többek között Bárczi Gusztáv főiskolai igazgató jelenlétében – 1958. június 5-én tette le Ilku Pál művelődésügyi miniszterhelyettes. Decemberre már tető alá is került az épület.
Maradjunk is a kultúra területén! A megyei tanács kistermében február 23-án alakult meg a szép jövő előtt álló Kaposvári Fotóklub (első elnöke Németi László, a megyei tanács elnökhelyettese volt); december 14-én már kiállítást is tartottak a Béke Szálló nagytermében. Augusztusban széles vásznat kapott a Vörös Csillag mozi, ahol a szélesvásznú filmek közül elsőként a Trapéz című amerikai produkciót mutatták be.
Augusztus 20-án pedig átadták az imént emlegetett egykori nemzeti kaszinóban kialakított Kilián György Ifjúsági Házat. Ez volt egyúttal a Bajcsy-Zsilinszky utcai ifjúsági ház névadó ünnepsége is. A Kádár-rendszer mártírként tisztelt partizánhősének nevét viselte ezentúl, még évtizedekig; a kommunistáét, aki a Szovjetunióban kapott katonai kiképzést, és a világháborúban esett el.
Igaz is: egy tank főszerepet kapott a Gorkij – a korábbi és későbbi Béla király – utcában épült Kapos-híd teherpróbájánál. A régi hidat 1956-ban lebontották; az újat Szegedy István tervezte, és Erdős Zoltán mérnök vezetésével építették fel. A harminc méter hosszú híd teherbírását egy 34 tonnás harckocsival tették próbára 1958. december 12-én – a sikeres próba után meg is indult a forgalom. Még egy elgondolkodtató adat: a híd hárommillió forintba került…