Hozzánk menekítették a kőszegi lányokat (Kaposvár 1953-ban)
Két dolog biztosan magához köti a kollektív emlékezet horgonyát, ha erről az esztendőről elmélkedünk: az egyik az angliai futballmeccs, „az évszázad mérkőzése”, a másik meg a kormányátalakítás, amely hosszú évek után először hozta el a politikában a változás ígéretét. Történetesen mindkét eseménynek voltak kaposvári résztvevői: a londoni 6:3-nak persze ismét a Kaposváron anyakönyvezett csatár, Czibor Zoltán (bár ezúttal nem szerzett gólt), míg a politikai szerepcserének Nagy Imre, aki – ötvenhét évvel azelőtt – szintén Somogyország fővárosában látta meg a napvilágot. Négy hónappal Sztálin halála után, 1953. július 4-én ugyanis (amúgy szovjet utasításra) ő lett a minisztertanács elnöke.
Ha már a politika által vezérelt személyi változásoknál tartunk, két – korfestő – példát még felhozunk, a hitélet és a tanácsi munka világából. A pártállam hatalmasságai az év elején eltávolították Kaposvárról a nagy tekintélyű református lelkészt, Ikafalvi Farkas Bélát; a lelkipásztor február 15-én jelentette be, hogy „felettes egyházi javaslatra” lemond az állásáról. (Azért helyezték át Ádándra, mert megmentette a kitelepítettek bútorait.) Az év vége felé pedig fegyelmi vétségek miatt leváltották Nagy Lajost, a Kaposvári Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnökét, és hivatali visszaélés gyanújával fegyelmi eljárást indítottak ellene. Több mint fél évre Dudás Lajos, a vb elnökhelyettese vette át a helyét.
Halálesetek is szegényítették a közéletet. Hatvanéves korában, 1953. augusztus 13-án elhunyt dr. Böszörményi-Nagy Géza, a megyei kórház volt igazgatója, aki nem csupán orvosként alkotott maradandót, hiszen kivételes – négy évtizedet felölelő – sakkozói pályafutás állt mögötte. Többek között az 1927-es londoni, az 1928-as hágai, valamint az első levelezési sakkolimpián győztes magyar válogatottnak is tagja volt, s fénykorában Maróczy Géza nagymester mögött a második legjobb hazai sakkozóként tartották számon. Kaposváron sakkversenyeket és (2019 őszén) utcát is neveztek el róla.
Május 28-án – egy héttel hatvannyolcadik születésnapja után – pedig elhunyt idősebb Takáts Gyula, a kaposvári polgári fiúiskola volt tanára, a Kossuth-díjas költő édesapja.
Egyébként is mozgalmas éve volt ez a kaposvári oktatástörténetnek. A Bajcsy-Zsilinszky utcában megkezdődött a tanítóképző építése, a Cseri Úti Általános Iskolát ugyanakkor bővítették és felújították. (A Kapos folyó júniusi árvize viszont majdnem elöntötte az iskolát; dr. Falussy Dezső igazgatóhelyettes csak úgy juthatott be az épületbe, hogy „átúszta” a Cseri utat.) Szintén 1953-ban vált önállóvá a Rokkanttelepi Általános Iskola, amely addig a Petőfi-iskolához tartozott. Megnyílt a felső tagozat, s az iskola nevét a kétszázötven éve kezdődött Rákóczi-szabadságharc emlékére II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolára változtatták.
Leginkább mégis a MÁV-nevelőotthon életét tette mozgalmassá az 1953. esztendő, lévén, hogy a 20. századi hadtörténet még a növendékek mindennapjaiba is beleavatkozott. Abszurdnak tűnik a fenti megállapítás, de ebben az abszurd évszázadban bizony ez volt a realitás… Az indította meg a folyamatot, hogy szovjet laktanyát létesítettek a Kőszegen működő vasúti leánynevelő otthon közelében, s mindenki biztonságosabbnak vélte, ha a magyar kislányok távolabb kerülnek a Vörös Hadseregtől… Ki kellett tehát cserélni a gyermeksereget egy fiúkat nevelő intézettel, s a kaposvári MÁV-otthon éppen ilyen volt. Így esett, hogy szeptemberben a fiúk már Kőszegen, a lányok Kaposváron kezdték a tanévet. Az itteni nevelőotthon Landler Jenőről elnevezett iskolája tovább működött ugyan, de női nevet kellett találnia magának: a választás a kommunista Hámán Katóra esett, aki a 20. század elején a Magyar Államvasutak pénztárosa és a Vasutas Szövetség aktivistája volt.
Végül még egy csokorravaló az év egyéb eseményeiből. A Somogy Megyei Népi Együttes megnyerte a Pécsen rendezett II. Országos Kultúrversenyt; egy Ady Endre utcai fotóműteremben kapott végleges otthont, és Balázs János festőművész nevét vette fel a néhány éve alapított művészeti kör; májusban pedig ifjúsági könyvtár nyílt a Kossuth Lajos utcában, s ezzel létrejött a megyei könyvtár első fiókkönyvtára. Szeptember 20-án megalakult a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat (TTIT) megyei szervezete, november végén a Magyar Írószövetség Somogy Megyei Munkaközössége is; a ruhagyár januárban tízszer állt át új fazon gyártására anyaghiány miatt; decemberben meg robbanás történt a Patyolat Vállalat Fő utcai mosóüzemében. 1953-ban anyatejgyűjtő állomás kezdte meg működését a kórház szülészetének alagsorában – és profilját koporsógyártással bővítette a Somogy Megyei Faipari Vállalat…