Áprily Lajos nem a kék cédulákról álmodott (Kaposvár 1947-ben)
Ez az év is több okból maradhatott meg – akár mindmáig – a kaposváriak jó és rossz emlékezetében. A nagy tavaszi árvíz biztosan az utóbbi kategóriába tartozott. A hóolvadás és az esőzések miatt március elején kilépett medréből a Kapos folyó; víz alá került a Cseri városrész, a Donnerváros és a Berzsenyi utca egy része, átmenetileg a vasúti közlekedés is megbénult. Sokak előtt a világháború után alig pár évvel ismét az újrakezdés feladata állt…
De a városban megvolt a lendület és a remény, hogy akár egy normális, „élhető” világ is felépíthető. Persze úgy, hogy nem merülnek feledésbe a nagy világégés és az embertelenségek áldozatai. 1947. július 6-án délelőtt a kaposvári izraelita temetőben Krausz Henrik rabbi felavatta a somogyi zsidó mártírok emlékművét; a holokauszt-emlékünnepélyen Dinnyés Lajos miniszterelnök és Kéthly Anna, a Nemzetgyűlés alelnöke is felszólalt.
A romok fölé magasodó optimizmust mutatta, hogy a római katolikus egyház két istenháza építésébe is belefogott. Az egyik a donneri Szent kereszt templom volt, a másik pedig a Szent Margit-templom, amelynek építési munkálatai 1947. június 23-án kezdődtek el a város északi részén, az úgynevezett Szedresben. (Az előbbi hamar elkészült, de a Margit-templom építését csak a hetvenes években sikerült befejezni.) Két kisebb felekezet lelkésze szintén 1947-ben kezdte évtizedekig tartó szolgálatát: az evangélikusoknál Dubovay Géza (júniusban), a baptistáknál Bondor János (novemberben).
A kulturális élet megélénkülését mutatta, hogy Nyakas József tanár kezdeményezésére januárban megalakult a Kaposvári Kórus, márciusban pedig nyilvánossá tette 9100 kötetes könyvtárát a Dunántúli Bank és Takarékpénztár Részvénytársaság. Október 20-án Áprily Lajos Álom egy könyvtárról címmel tartott előadást a bankos bibliotéka olvasótermében.
Áprilisban – Kunffy Lajos festőművész elnökletével – zászlót bontott a Somogyi Szépműves Céh, de az egyesület két hónap múlva beolvadt a Képzőművészek Somogy Megyei Szabad Szervezetébe. A megyei múzeum – bár ezt manapság nemigen tartjuk számon – 1947-ben gróf Széchenyi István nevét vette fel. (Egészen két éven át viselte is.) A Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság felolvasóülésein mások mellett Szabó Lőrinc, Tersánszky Józsi Jenő, Áprily Lajos, Passuth László és Kolozsvári Grandpierre Emil találkozott a kaposvári olvasókkal.
És nyáron nemcsak a helyi zeneiskolát vették városi kezelésbe, hanem egy hús-vér költőt is… Takáts Gyulát, aki irodalmi programjának megvalósítása érdekében tanári állásától is megvált, a nehéz körülmények között élő írók megsegítésére indított országos akció nyomán „örökbe fogadta” Kaposvár városa. A poétának 1947. augusztus 1-jétől három éven át a legmagasabb fizetést folyósították, hogy „teljes tehetségét az irodalomnak és a költészetnek szentelhesse”.
Július 7-én viszont elhunyt Lazarine Baudrion, Rippl-Rónai József festőművész özvegye. (A Róma villát Martyn Róbert orvosra hagyta.) Férje mellett helyezték örök nyugalomra a Keleti temetőben.
Az is ebben az évben esett meg, hogy az ismert kerékpáros artista, Sáfrán János szórakoztatóparkot épített a Jókai ligetben – és megalakult a város tervbizottsága, elkészült Kaposvár és Somogy vármegye hároméves terve. Tavasszal faszeg-előállító üzem létesült (a Rippl-Rónai utcában) – szeptemberben pedig megnyílt a kaposvári József Attila Népi Kollégium leánytagozata, a Kádár Kata leánykollégium. Fodor András költő leérettségizett a Somssich Pál Gimnáziumban – s az olasz ökölvívó-válogatott (július 18-án) 13 : 3-ra verte Kaposvár csapatát a színházban rendezett mérkőzésen…
A politika azonban „mindent vitt” ebben az esztendőben – is. Az 1947. augusztus 31-i országgyűlési választás leginkább a kommunista párt erőszakos kampányáról és a „kék cédulákkal” (a lakóhelyen kívüli szavazást lehetővé tevő névjegyzékkivonatokkal) elkövetett csalásáról híresült el, s vált a diktatórikus hatalmi törekvések és a politikai cinizmus jelképévé Magyarországon. Kaposváron – és a teherautón szállított szavazók révén a megyében – buzgón tevékenykedtek az MKP „szavazóbrigádjai”, mindez azonban összesen is csak alig több mint 16%-ot hozott nekik a konyhára. (Pedig a „választási hadjáratba” a pártfőtitkár is bevetette magát: Rákosi Mátyás május 25-én a kaposvári Kossuth téren szónokolt.)
A polgári értékeket képviselő Demokrata Néppárt abszolút többséget – csaknem 53%-ot – szerzett Kaposváron. Tiszavirág-életű választási siker volt ez…