Horváth Katalin: a könyvtár a második otthonom
A Takáts Gyula Megyei és Városi Könyvtár igazgatója gyerekkora óta rajong a könyvtárért. Hétfőn éppen videós anyagot forgattunk az intézményben a Láthatatlan valóság című rendezvényről, ahol Horváth Katalinnal találkoztam. Elmesélte nekem, hogyan lett könyvtáros és mit jelent neki ez a munka.
- Én tősgyökeres kaposvári vagyok. Itt születtem ebben a városban, itt töltöttem az iskolai éveket, itt nőttem fel. Kaposváron érettségiztem a Táncsics Mihály Gimnáziumban, majd ezt követően egy rövid időre itt hagytam szülővárosom. Szombathelyre költöztem, ott végeztem Könyvtár-magyar szakot, majd a könyvtári munka vált az elsődleges munkámmá, így aztán könyvtárosként éltem az életemet.
A könyvtár számomra mindig is egy olyan helyet jelentett, ahová bármikor jöhettem – akár középiskolás diákként – részt vehettem a könyvtár rendezvényein. A szabadidőm nagy részét itt töltöttem el. Miután Szombathelyen végeztem, a könyvtár mellett egy másik szerelmem is lett, mégpedig a tanítás. Ezt követően óraadóként dolgoztam a Közgazdaságiban, majd a Táncsicsban. Magyart és történelmet tanítottam, mert időközben elvégeztem a Történelem szakot is.
Alapvetően nehezen tudom elválasztani egymástól a könyvtári igazgatói munkát és a könyvtári létet, mert nekem ez valójában a második otthonom, és hogyha az ember betér ebbe az intézménybe, akkor azon is tud gondolkodni, hogy a könyv miliő mit jelenthet számára, másrészt pedig egy kicsit úgy is próbálom megközelíteni igazgatóként, hogy mi mindenben lehetne változtatni, újítani, ahhoz, hogy minél többen járjanak hozzánk.