Rátóti Zoltán: az igazgatói feladatok mellett szükségem van a színpadi létre
A Csiky Gergely Színház vezetője 5 éve él Kaposváron, azóta igazgatja az ország egyik leghíresebb színházát. Most tehát Rátóti Zoltánnal beszélgettem a kezdetekről, a karrierjéről, Kaposvárról.
- Cegléden születtem, ott nőttem fel, ott fejeztem be a középiskolai tanulmányaimat, aztán felkerültem Budapestre, a Színművészeti Egyetemre. Már általános iskolás koromban kacérkodtam a gondolattal, hogy egyszer színész leszek, de aztán ez megpihent. Majd középiskolás koromban elkezdtem szerepelni iskolai rendezvényeken, verseket mondtam, aztán pedig ez megerősített abban, hogy én ezt szeretném csinálni.
Biztosan volt olyan színész az életemben, aki motivált, viszont ez egy 18-19 éves fiú fejében ilyen módon nem fogalmazódik meg. Nyilván voltak kedvenc színészeim, akiket imádtam színpadon látni, vagy filmekben, de hogy ez mennyire hatott az én életemre, nem tudnám megmondani.
Az egyetem után a József Attila Színházhoz szegődtem, ott eltöltöttem hat évet, onnan egy rövid időre Kaposvárra jöttem játszani, majd megalakult a budapesti Kamaraszínház, ahová hívtak. Ez egy új társulat volt, új lehetőségekkel, ez pedig nagyon tetszett, ráadásul a szervezőjével régóta barátok voltunk, így oda szerződtem. Később vendégeskedtem a szolnoki és a győri színházaknál, a Nemzeti Színháznál…
A vidéki lét szülővárosomból adódóan nem volt ismeretlen, ez a közeg itt, Kaposváron nagyon közel állt hozzám, még akkor is, hogyha ez egy más vidék, hiszen Somogy sokkal szebb és változatosabb, mint az Alföld. 2010-ben kerültem ide, azóta vagyok a Csiky Gergely Színház igazgatója, de szerencsére időnként lehetőségem van az igazgatói feladatok ellátása mellett a színpadon is megnyilvánulni, igaz ugyan, hogy nem itt, hanem Pécsett – idén is ott vendégeskedem –, de ez kitölti azt a vágyam, hogy szerepeljek. Az évi egy-két művészi feladat mellett sajnos nem lenne már többre sem időm, sem energiám.