Cserős Péter Márk: a rádióban jobban kibontakozok, mint a színpadon
Márk kedden reggel a szerkesztőségben volt tanulni, ugyanis hamarosan csatlakozik a rádió csapatához, és éppen elsajátítja a hírszerkesztés rejtelmeit. 5 percre kihívtam a stúdióból, és kikérdeztem a múltjáról, valamint a rádiós munka iránt érzett érzelmeiről.
- 1995-ben születtem Nagyatádon. Nyolc évvel ezelőtt a családom elköltözött Simonfára, de aztán a szüleim visszatértek, így ők most is a szülővárosomban élnek. Van egy 12 éves húgom, Janka, és egy öcsém Gergely, aki 9 éves. Sokat szoktam ábrándozni a régi zeneiskolámról, valamint a nagyatádi néptánccsoportomról, a Fürjecskéről. Azt nagyon szerettem.
Jó volt a gyerekkorom. Az általános iskola első négy évét ott végeztem Atádon, majd ötödiktől kerültem Kaposvárra, a Zrínyi iskolába, aztán pedig a Toldi gimnáziumba.
Majdnem tíz évig készültem színművészeti pályára, az elmúlt két évben felvételiztem, de nem vettek fel. Ennek ellenére nem gondolom úgy, hogy ezt befejeztem, csak egy időre szüneteltem. Közben a Roxínház társulatával is rendszeresen járunk fellépni, próbálunk rengeteget. Emellett gyerekeknek tartok játszós órákat is.
Augusztustól én is csatlakozom a Rádió Most csapatához, és hírszerkesztőként próbálom majd erősíteni a közösség munkáját. Nekem egyébként nagyon tetszik ez a társaság itt. Régen sokszor megfordult a fejemben – de csak ábrándozás szintjén –, hogy én egyszer rádiónál vagy tévénél dolgozzak, de volt valami visszás érzésem ezzel a szakmával szemben, de amióta itt vagyok, és elkezdtem betanulni, egyre inkább érzem azt, hogy itt jobban ki tudok bontakozni, mint a színpadon, és az a visszás érzés is szertefoszlott.